„Az álmodozás az innovatív elmék legnagyobb teljesítménye” – Interjú Szabó Tibor Benjaminnal

Milyen legyen a jövő Magyarországa? Miért fontos Márki-Zay Péter víziója? Vajon eljut-e a könyv azokhoz is, akikkel Márki-Zay értékek tekintetében egy platformon van, ám még a kormánypártra szavaznak? Az Ünnepi Könyvhéten lát napvilágot az Athenaeum Kiadó gondozásában Márki-Zay Péter és Kálmán Olga közös könyve, a Szeretemország. A könyv kapcsán a kiadó vezetőjét, Szabó Tibor Benjamint faggatuk.

Miért gondoltátok fontosnak, hogy egy egész könyvet szenteljetek Márki-Zay Péternek és a nézeteinek? Miért különleges az ő személye?

Az Athenaeum, mint minden kereskedelmi kiadó, az olvasók érdeklődését próbálja kiszolgálni, kitalálni. A Szeretemország koncepciójához az volt az indukcióélmény, hogy kiderült, az olvasóink részéről van igény egy társadalmi vízióra mint tartalomra. Szívesen olvasnának arról, hogy milyennek kellene lennie az országnak. Hogy milyen lehetne, ha nem úgy vezetnék, ahogyan most vezetik. Legelőször azt döntöttük el, hogy szeretnénk egy könyvet egy országvízióról. A társadalmi vízió egy politikai, sőt, politikusi műfaj. Mégpedig eminensen ellenzéki politikusi műfaj. Innen már viszonylag egyszerű volt eljutni az egyik olyan közéleti szereplőhöz, akiről elgondolható, hogy van egy koherens elképzelése arról, hogyan tehetnénk élhetőbbé Magyarországot. Kálmán Olgát szerzőként már maga Márki-Zay Péter javasolta.

 

Szabó Tibor Benjamin / Fotó: Athenaeum

 

Nem is akármilyen víziója van Márki-Zaynak. Nagyszabású elképzelésekkel rukkol elő a könyvben, ám az inkább tűnik álmodozásnak, mint megvalósítható alternatívának. Ráadásul teljesen lényegtelenek tűnik egy vidéki város független polgármesterének elképzelése a jövő Magyarországáról, amikor ezekben a kérdésekben csak a mindenkori kormány dönthet. Mit gondolsz, átformálhatja a közbeszédet és a közgondolkodást egy ilyen könyv?

A könyv anyagának leglényegesebb aspektusára tapintottál rá. Az értelmezés, amit ebbe a kérdésbe csomagoltál, akkor is csak az egyik lehetséges értelmezés, ha egy direkt politikai terméknek tekintjük a Szeretemországot (a válasz második részében erre is reagálok), de ráadásul ez a könyv nem is egy politikai terméknek készült. Hanem egy olyan ember gondolatainak naplózásaként, akinek van egy elgondolása arról, hogyan kellene irányítanunk magunkat nekünk, tízmillió magyarnak, és hogyan kellene ellenőriznünk azokat, akiket irányítóinknak választunk. Ezeknek az elgondolásoknak az összessége leginkább egy alkalmazott társadalomfilozófiai koncepcióként fogható fel. A koncepció részben, persze, egy intellektuális mű, mache. Részben viszont nem egy megszerkesztett gondolati konstrukció, hanem a beszélő karakterének, világképének és világnézetének kivetülése, a saját morális és egyéb krédóinak érvényesítése társadalmi kérdésekre adott válaszokban.

Itt egy, önmagát materialista keresztényként meghatározó, hétgyermekes családapa beszél vallomásosan arról, hogy szerinte mi a család szerepe a társadalomban, hogyan vezetik életét az isteni útmutatások, a megélt istenélmény, hogyan eredezteti az elfogadás parancsait a hitéből, és hogyan szocializálódott a szabad, demokratikus, ellenőrzött társadalomirányításhoz az amerikai kontinensen töltött évek alatt. Egy udvarias, toleráns ember beszél arról, hogyan lehetne vagy kellene, a mainál sokkal inkább a szeretetre építve együtt élnünk. Márki-Zay Péter, a könyv szövege alapján, egy kérlelhetetlen demokrata, egy értékkonzervatív polgár, aki a választott vezetők ellenőrzöttségében és a vezetőktől megkövetelt morális tisztaságban látja a fenntartható, prosperáló jövőt.

Senki sem tudja, hogy valaha kap-e lehetőséget víziója megvalósítására, valójában azt sem tudjuk ma még, hogy akarna-e egy ilyen lehetőséget, de ezek nem is fontosak. Egy rólunk szóló gondolat lehet érvényes akkor is, ha egy tanár mondja, akkor is, ha egy kertész, akkor is, ha egy polgármester, ad absurdum akkor is, ha egy miniszterelnök mondja. Nem attól függ az érvényesség, hogy ki mondja, nem is attól, hogy meg tudja-e valósítani, meg akarja-e valósítani. Hanem a gondolat minőségétől függ. És ebben az értelemben a Szeretemország érvényes, vagy legalábbis nekem, olvasóként, érvényes.

Miközben az is igaz, hogy még ennél is többnek látom a szöveget, vagy nem többnek, hanem másnak is. Ez a mű egy újságírói bravúr. Kálmán Olgának annyit mondtam, hogy társadalmi vízió. Erre az egy mondatos orientálásra ő felépített egy teljes gondolati utazást, amely az ország, a nemzet minden fontos kérdését érinti. Aztán szépen végigvezette Márki-Zay Pétert ezen az utazáson, visszakérdezve sokszor, csipkelődve itt-ott, és sok helyen azt éreztem, hogy maguk a kérdések kényszerítették Márki-Zay Pétert, hogy a korábbiaknál differenciáltabban, mélyebben átgondoljon egy-egy problémát. Ez a mű Kálmán Olga műve. Az országvízió pedig Márki-Zay Péteré.

És akkor a kérdésbe ágyazott értelmezésre is megpróbálok válaszolni. Nem tudom, marad-e vidéki polgármester Márki-Zay Péter, vagy más, országos gondokat a vállára vevő közéleti szereplővé válik. Vagy lesz belőle újra egy polgár, kiszáll vagy kiesik a politikából – ilyen is van. Most még ezt nem tudja senki. De az nyilvánvaló, hogy ő egy marslakó a politikusok között, olyan elvekkel, olyan szigorú, zárt, polgári önkorlátozással, ami létrehozza azt a furcsa jelenséget, hogy a gondolatai hiába kőkemény jobboldaliságról tanúskodnak, mégis elfogadják őt a balos világnézetűek is, sok liberális is. Talán a romlatlanság ethosza miatt, talán a meg nem alkuvása miatt. Ezt nem tudom. Egy viszont biztos: amit a kérdésben álmodozásnak nevezel, az szerintem a fejlődés motorja.

Emlékszel még A paradicsom meghódítása című film végére? A helytartóként megbukott, hazarendelt Kolumbusz a királyi palota ablakából mutatja egy kasztíliai hercegnek a város hatalmas épületeit. „Látod azokat tornyokat?” – kérdezi. – „Azokat mind olyanok építették, mint én”. Az álmodozás mint a jövőről való elképzelés, és az ehhez az elképzeléshez ragaszkodás az innovatív elmék legnagyobb teljesítménye. Ki volt Csengey Dénes, amikor a szabad Magyarországról kezdett gondolkodni? Ki volt Demszky Gábor? Nota bene ki volt Orbán Viktor, amikor a zsarnokság felszámolásáról kezdett gondolkodni? Egyikük sem volt több, vagy volt magasabb pozícióban, mint egy mai, vidéki polgármester. És mégis, végül megváltoztatták azt a világot, amiben élünk. Az más kérdés, hogy annak a változásnak a mostani hibrid kompetitív rezsim lett az eredménye. A rendszerváltók végül könnyűnek találtattak. Talán azért, mert nem ellenőriztük őket eléggé.

 

Szerinted melyek ennek a víziónak a legfontosabb elemei?

Na, ennek megismeréséhez kell elolvasni a könyvet, amelyben Márki-Zay Péter 230 oldalon részletezi a víziót. Azt én nem tudhatom, neki mi a lefontosabb az elmondottakból, de az biztos, hogy nekem az alternatív demokráciaképe a legmeggyőzőbb. Márki-Zay Péter világában az irányítottak ellenőrzik az irányítókat, és nem fordítva. És az irányítottak eltüntetik a színről (nem választják meg többé), akik egyszer bűnbe estek. A polgári közösség mindig is autonómia-elvű volt a történelem során, nyilván azért, mert folyamatosan küzdeniük kellett az önrendelkezés bármilyen szintű megszerzéséért és megtartásáért. Hosszú távon az autonómia egy hagyományokra épülő rendet hoz létre. Ha jól értem Márki-Zay Pétert, az ő fejében ez a rend társadalmi értelemben az angolszász típusú, szálkás demokrácia, ami szinte az ostobaságig szabadság- és önrendelkezés-elvű, mégis, ez a „buta” ragaszkodás a liberális társadalomvezetéshez – 300 éve fenntartja a stabil demokráciát odaát.

Ahogy a másik oldalról meg a vízió legfontosabb eleme a Megváltó Krisztus. Márki-Zay Péter nem térít, nem így értem, nem is nagyon beszél teológiai kérdésekről. De minden megszólalásában ott a krisztusi szeretet mint életelv. Talán a megszokottnál erősebben is.

(Ezt a választ fogalmaztam éppen, amikor a tévében elkezdődött Dobrev Klára és Kálmán Olga sajtótájékoztatója. Olga a DK által támogatott független főpolgármester-jelölt. Eléggé sokat dolgoztunk együtt az utóbbi hónapokban, kiderült számomra, hogy Olgának egy nagyon koherens elgondolása van a városirányítási feladatokról, ennek ellenére meglepett a bejelentés. Nem a tény, hogy indul, hanem az, ahogyan ez történik, és akikkel. Mostantól tehát mindkét társalkotó politikus, nem csak az egyik. Egyelőre nem tudom felmérni, ez mennyi változást hoz a könyv életében.)

 

 

Talán a könyv lényegét nem érinti majd, hisz tekinthetjük azt Kálmán Olga egyik utolsó újságírói megnyilvánulásának. De térjünk vissza a Szeretemországhoz. Azt mondod a változás motorja lehet az álmodozás, és a számonkérhető és számonkért vezetőkkel megvalósítható Márki-Zay Péter álma. Ezt aláírom, de ehhez kellene társadalmi bázis, ami láthatólag nincs meg. A mai politikai palettán alig látni olyan szereplőket, melyekről elmondható lenne, hogy bűntelenek lennének abban, ami körülöttünk zajlik immár három évtizede. Márki-Zay Péter szerint még nincs szükség új pártra, hanem a taktikai szavazást és az ellenzék összefogását sürgeti. Mit gondolsz, miért?

Nagyon pontosnak érzem a kérdésben azt a megkülönböztetést, hogy létezik a társadalmi vízió mint egy gondolati struktúra, és létezik annak a valóság általi „beárazottsága”, valószínűségi prognózisokkal, megvalósítási feltételekkel, a tömegbázis igényével. Ez utóbbi a direkt napi politika, ezzel nekünk mint kiadónak nincs dolgunk. Mi a két ember közös gondolatkísérletének biztosítunk kiadói otthont, azért, mert közösen, a szerkesztőségben úgy ítéltük meg, hogy ezek a gondolatok ezektől az emberektől fontosak és értékesek és hitelesek annyira, hogy Emich Gusztáv logóját rátehetjük, és érdekesek, izgalmasak annyira, hogy az olvasóink egy részének az érdeklődését felkelthetik.

Az Athenaeum a gondolatkísérletnél megáll, és más, a társadalomról elképzelésekkel rendelkező közszereplőknek is lehetőséget biztosít víziójuk megfogalmazására, és ha kellően meggyőző lesz, akkor a könyves gondozást is elvállaljuk. De nem többet, nem mást. Ez a szerepvállalásunk határa.

Az Athenaeum nagyon sok, társadalmi kérdésekkel foglalkozó tartalmat gondoz, én személy szerint is elmondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy olyan gondolkodókkal dolgozhatunk együtt, mint Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba, Krekó Péter, Török Gábor és mások – ezek fontos, tartalmas együttműködések, és egyfajta társadalmi felelősségvállalásként is élem meg az ilyen típusú könyvek megjelentetését. De ez és ennyi a feladatunk: teret, felületet, struktúrát biztosítani gondolatok számára. Akár a politikához kapcsolódó gondolatok számára is.

Ezt akkor is vállalnám, ha a jelenlegi kormányzó politikai közösség valamelyik gondolkodója szeretné kifejteni nézeteit. Ha akad ilyen szerzőjelölt, és érdekesnek, izgalmasnak és hitelesnek találjuk a munkáját, jöhetne az is. Viszont bármi társadalmi gondolatról beszélünk is, egy biztos: a gondolatok megvalósítása, az már hatalmi harcmező. Ott nekünk nincs keresnivalónk. Mi tartalomszolgáltatók vagyunk, nem egy politikai szervezet.

 

A könyv egyik erénye lehetne, hogy megszólítja a konzervatív, anti-kommunista közösséget, és meggyőzi arról, hogy nézzenek szembe a tényekkel. Nevezetesen, hogy a Fidesz elárulta azokat az értékeket, melyek képviselnie kellene. De épp Kálmán Olga személye, főként a mai bejelentés után, ezt megtorpedózza. Így ez a könyv könnyen ellenzéki ügy maradhat, és nem jut el azokhoz, akikhez valóban szólhatna.

Kiadóként én csak lehetőségeket kínálok. Tartalomválasztási lehetőséget. Ez a könyv ott lesz mindenhol, és az olvasó pártállástól (ha van olyanja egyáltalán; az emberek többségének nincs szerintem) függetlenül leveheti a polcról, elolvashatja. Ha hagyja magát eltéríteni, lebeszélni pártalapon, ideológiai alapon, ha tehát megadja magát a szellemi gettókban gondolkodó propagandának – az is egy érvényes döntés. Ha egy „megveszkedett orbánista” azért nem akarja megismerni Márki-Zay Péter gondolatait vagy Olga újságíró brillírozását, mert nem kormánypártiak az alkotók, nekem az is teljesen rendben van. Nem akarunk senkit gondolkodásra, nyitottságra nevelni, egy könyvkiadó nem lehet sem tanár, sem kiképző őrmester. Mi csak lehetőséget, tartalmat kínálunk azoknak, akikben viszont megvan ez az igény. Vagy felébred ez az igény.

De nem nyomjuk le senki torkán a változatos, összetett világ képét, a sokféleség vibráló szépségét. És nem is csak orbánisták vagy gyurcsányisták torkán nem, hanem, értsd jól: ha valaki az egészre magasról tesz, mert kizárólag a MineCraft vagy a GOT érdekli, nekem az is oké. Igyekszünk nekik is olyan tartalmakat, történeteket keresni, amelyektől élményeket kapnak, amelyek fogyasztása után azt érzik, hogy gazdagabb lett az életük. A könyvkiadás lényege szerintem ez a szolgálat.

 

HÁP


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632939254
Megjelenés: 2019-06-14
méret: 200 mm x 125 mm

Kálmán Olga

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-11-11 09:52:00

Könyvterápia, avagy melyik klasszikus regény olvasásába kezdjünk a hideg napokon?

Tovább
MINDENNAPI
2019-11-12 16:07:03

Ősi válaszok mai kérdésekre – Boldizsár Ildikó: Mesék a csodakertről

Tovább
INTERJÚ
2019-11-18 15:36:45

„A lányom hamarabb kezdett írni, mint én” – Interjú Nyáry Lucával és Krisztiánnal

Tovább

„Egy udvarias, toleráns ember beszél arról, hogyan lehetne vagy kellene, a mainál sokkal inkább a szeretetre építve együtt élnünk.” – Márki-Zay Péter és Kálmán Olga Szeretemország című könyvéről beszélgettünk.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem