„Lennék valakié” – Ady-konferencia az Irodalomtudományi Intézet szervezésében

Ady Endre halálának centenáriuma voltaképpen a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma – noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban – túlzás nélkül, egészen napjainkig – kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Ez bőven elegendő témát szolgáltat a szeptember 11–12. között Budapesten megrendezésre kerülő konferenciának.

Politikai és tematikai megkötések a recepcióban

Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után szövegeinek újrahasznosításai túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. Az Ady-életmű legelterjedtebb oktatási és értelmezési közhelye, az ambivalencia természetesen Ady politikai költészetére és publicisztikájára nézve is érvényesíthető, noha itt korántsem tétovaságról, útvesztésről, hanem a modernizációs folyamatok és a nemzeti sajátosságok összeegyeztetésének kinyilvánított igényéről, és természetesen a feladat rendkívüli nehézségéről van szó.

 

Önigazolás és harci jelszavak

A puszta tény, hogy Ady közismert nyelvi karizmájának közegében egymással konfliktusban álló értékek jelennek meg, a legkülönfélébb, gyakran egymással szögesen ellentétes politikai álláspontok exponensei számára tette lehetővé, hogy az Ady-korpuszban önigazolást, tekintélyérvet, harci jelszót találjanak. A textuális és történeti kontextusukból kiragadott szövegszilánkok segítségével – az Ady név tekintélyével megtámogatva – a legkülönfélébb politikai pragmatizmusokat ruházták fel a metafizikai determináltság aurájával. Ezáltal éppen egy olyan életmű lett a 20. (és 21.) századi heteronóm újrahasznosítások legkedveltebb tárgya, amelyben a maga idején az autonóm irodalmiság egyik bevezetőjét és úttörőjét köszöntötték – vagy éppen kárhoztatták.

 

A kultuszkutatás módszere és lehetőségei
Ennek az összetett történetnek a szemrevételezése azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben – Dávidházi Péter kezdeményezése alapján, a modern irodalomtörténetben elsősorban Tverdota Györgynek és Veres Andrásnak köszönhetően – önálló, saját kérdésekkel és módszertannal rendelkező diszciplínává vált. A kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedik, ezt kívánja célzottan tovább fejleszteni.

 

A rendezvény plakátja

 

 

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

A rendezvény Facebook-eseményén minden információ megtalálható.

 

A szerzői fotó forrása


RÁKAI ZSUZSANNA

Tovább

Ady Endre

Tovább

Gintli Tibor

Tovább

Kosztolánczy Tibor

Tovább

Boka László

Tovább

Veres András

Tovább

Wehner Tibor

Tovább

Földes Györgyi

Tovább

Rákai Orsolya

Tovább

Széchenyi Ágnes

Tovább

FENYő D. GYÖRGY (SZERK.)

Tovább

Bezeczky Gábor

Tovább

Deczki Sarolta

Tovább

Kappanyos András

Tovább

Szénási Zoltán

Tovább

szerk. Ignácz Ádám

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2018-09-19 15:15:00

52 fontos könyv a világirodalomból – Karafiáth Orsolya listája

Tovább
HÍREK
2019-08-22 11:38:02

Barack Obama nyári olvasmánylistája

Tovább
INTERJÚ
2019-08-26 17:43:02

„Élet a lovak igézetében” – Interjú Nele Neuhausszal ifjúságiregény-sorozata kapcsán

Tovább

Jövő szerdán az MTA Zenetudományi Intézetében Veres András előadásával nyit, majd csütörtökön Deczki Saroltáéval zárul az Ady-kultuszt tematizáló konferencia.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem