A Bánk bán újraértelmezéseiről beszélgetnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Nádasdy Ádám, a nyelvtudomány kandidátusa, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár így ír saját tapasztalatáról a 2019 tavaszán megjelent kötet fülszövegében: „Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör, fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá vagy – ami veszélyesebb – félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg. Mi az pontosan, hogy »a becsületem«? Van-e értelme egy középkori történetben annak, hogy »magyar szabadság«? Hogy értsük azt, hogy »házas vagyok, de nincs feleségem«? Bánk, a gyilkos, végül felmentést kap vagy kegyelmet?”

 A képen: Nádasdy Ádám és Tarnóczi Jakab.

Tarnóczi Jakab, az idei évben a Színházi Kritikusok Céhének legígéretesebb pályakezdő díjával kitüntetett rendező egy korábbi interjúban mesélt Bánk bán-adaptációjáról: „A mi Bánk bánunk tulajdonképpen egy nagy kísérlet. Egyrészt kísérlet nekünk arra, hogy tudunk-e friss szemmel nézni erre a gigantikus szövegre, erre a nagyszabású műre és a benne szereplő szélsőséges alakokra. Másrészt azért kísérlet, mert azt is el kell érnünk, hogy amikor mi már pontosan felfejtettük mindazt, ami a műben van, akkor a néző mennyit tud ebből megérteni. A Bánk bán tűpontosan szól arról, hogy hol rontjuk el újra és újra Magyarországon még mindig a dolgokat. Bizonyos szempontból magát a Bánk bánt is félreértjük, hiszen folyamatosan ideológiákat fűzünk hozzá. Általában azt keressük, hogy kinek van igaza, kinek az oldalára kell állnunk, ahelyett, hogy őszintén megvizsgálnánk a dráma minden egyes alakját, helyzetét, hogy egyáltalán van-e benne bárkinek is igaza, és nem inkább a szeretetlenségről, a sértettségről, a mellébeszélésről szól-e. Ahogyan ezt bizonyos alkotók vagy értelmezők sem hajlandók meglátni a drámában, úgy mi sem tudjuk ezt helyesen látni soha a magyar történelemben. Mindenki csak mondja a magáét, anélkül, hogy megértené a másikat, aki szintén csak a magáét mondja.”

A beszélgetés vezetője Bazsányi Sándor, irodalomtörténész, irodalomkritikus, esztéta, a PPKE BTKE Esztétika Tanszékének megbízott vezetője lesz.

A rendezvény 2019. december 19-én, csütörtökön 16 órakor kezdődik, a helyszín az egyetem egyik előadóterme lesz (Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1, Sophianum, 112-es terem), a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a karácsony előtti utolsó szakmai eseményre, mely a Facebookon is elérhető.

A fejléckép forrása.