A Bánk bán újraértelmezéseiről beszélgetnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

A PPKE BTK Esztétika Tanszéke beszélgetéssorozatának harmadik darabjában Katona József Bánk bánját járják körbe a résztvevők – két friss nézőpontból: egyrészt Nádasdy Ádám új prózai fordítása (Magvető, 2019), másrészt Tarnóczi Jakab készülő rendezése (Katona Kamra, bemutató: 2019. december 20.) fényében.

Nádasdy Ádám, a nyelvtudomány kandidátusa, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár így ír saját tapasztalatáról a 2019 tavaszán megjelent kötet fülszövegében: „Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör, fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá vagy – ami veszélyesebb – félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg. Mi az pontosan, hogy »a becsületem«? Van-e értelme egy középkori történetben annak, hogy »magyar szabadság«? Hogy értsük azt, hogy »házas vagyok, de nincs feleségem«? Bánk, a gyilkos, végül felmentést kap vagy kegyelmet?”

 A képen: Nádasdy Ádám és Tarnóczi Jakab.

 

Tarnóczi Jakab, az idei évben a Színházi Kritikusok Céhének legígéretesebb pályakezdő díjával kitüntetett rendező egy korábbi interjúban mesélt Bánk bán-adaptációjáról: „A mi Bánk bánunk tulajdonképpen egy nagy kísérlet. Egyrészt kísérlet nekünk arra, hogy tudunk-e friss szemmel nézni erre a gigantikus szövegre, erre a nagyszabású műre és a benne szereplő szélsőséges alakokra. Másrészt azért kísérlet, mert azt is el kell érnünk, hogy amikor mi már pontosan felfejtettük mindazt, ami a műben van, akkor a néző mennyit tud ebből megérteni. A Bánk bán tűpontosan szól arról, hogy hol rontjuk el újra és újra Magyarországon még mindig a dolgokat. Bizonyos szempontból magát a Bánk bánt is félreértjük, hiszen folyamatosan ideológiákat fűzünk hozzá. Általában azt keressük, hogy kinek van igaza, kinek az oldalára kell állnunk, ahelyett, hogy őszintén megvizsgálnánk a dráma minden egyes alakját, helyzetét, hogy egyáltalán van-e benne bárkinek is igaza, és nem inkább a szeretetlenségről, a sértettségről, a mellébeszélésről szól-e. Ahogyan ezt bizonyos alkotók vagy értelmezők sem hajlandók meglátni a drámában, úgy mi sem tudjuk ezt helyesen látni soha a magyar történelemben. Mindenki csak mondja a magáét, anélkül, hogy megértené a másikat, aki szintén csak a magáét mondja.”

 

A beszélgetés vezetője Bazsányi Sándor, irodalomtörténész, irodalomkritikus, esztéta, a PPKE BTKE Esztétika Tanszékének megbízott vezetője lesz.


A rendezvény 2019. december 19-én, csütörtökön 16 órakor kezdődik, a helyszín az egyetem egyik előadóterme lesz (Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1, Sophianum, 112-es terem), a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a karácsony előtti utolsó szakmai eseményre, mely a Facebookon is elérhető.

 

A fejléckép forrása.


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789632763262
Megjelenés: 2019-04-11

Katona József

Tovább

NÁDASDY ÁDÁM

Tovább
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-11-11 09:52:00

Könyvterápia, avagy melyik klasszikus regény olvasásába kezdjünk a hideg napokon?

Tovább
INTERJÚ
2019-11-18 15:36:45

„A lányom hamarabb kezdett írni, mint én” – Interjú Nyáry Lucával és Krisztiánnal

Tovább
INTERJÚ
2019-12-17 18:25:38

Finy Petra karácsonyi könyvajánlója

Tovább

A december 19-ei beszélgetést Bazsányi Sándor vezeti, a meghívott vendégek közül Nádasdy Ádám az irodalmi, Tarnóczi Jakab a színházi szakmát képviseli majd.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem