Kihirdették a 2020-as Nemzetközi Dublini Irodalmi-díj hosszú listáját

2019. november 11-én hozták nyilvánosságra a világ egyik legnagyobb irodalmi díjának hosszú listáját, vagyis hogy mely regények esélyesek a következő évi kitüntetés elnyerésére. Az 1996-ban alapított Nemzetközi IMPAC Dublin-díjra könyvtárak szerte a világon küldenek jelöléseket. A jelöltek listájára bármilyen nyelven írott, de angolul is megjelent könyvek kerülhetnek fel. A díj összege százezer euró, amelynek 25%-a nem angolul megjelent könyv esetén a fordítót illeti. A rövidlista bejelentésére 2020. április 2-án, a győztes kihirdetésére június 10-én kerül sor.

Ebben az évben 156 könyvet jelöltek különböző könyvtárak szerte a világban. A regények alig egyharmadának – szám szerint 50 darabnak – van már kész angol fordítása, és eredetileg 21 különböző nyelven íródtak azok a művek, amelyek végül felkerültek a listára. Mi ezúttal öt könyvet emeltünk ki, amelyek már igen, vagy legkésőbb heteken belül elérhetőek lesznek magyar nyelven is, mindenesetre az esélyesek között tartjuk számon őket. Spanyol, szlovén, finn, nigériai–angol és ír szerzők könyveit szemlézzük.

Javier Marías: Berta Isla

„Berta Isla és Tomás Nevinson Madridban találkoznak az 1960-as évek végén. Fiatalok, szerelmesek, és elhatározzák: együtt élik le az életüket. A félig spanyol, félig brit Tomásnak kivételes tehetsége van az idegen nyelvekhez, sőt az akcentusok, nyelvjárások és egyéni beszédmódok utánzásához is. Mikor a fiú Oxfordba kerül, ezt a különleges képességét ismerik fel, és beszervezik az MI6-hez, a brit titkosszolgálathoz. Amikor tanulmányait befejezve Tomás visszatér Madridba, hogy végre összeházasodjanak Bertával, tudja, a korábban közösen tervezett jövőjük immár örökre odaveszett. Két gyerekük születik, de az életüket szinte egymástól elszigetelten élik a férfi rejtélyes küldetései miatt. A Falkland-szigeteki háború kitörésekor Tomás Londonba indul, de nem tér haza. Felesége rendületlenül hisz abban, hogy visszakapja a férjét, pedig a titkosszolgálat – információk híján – halottnak nyilvánítja. Eközben Tomás álnéven éldegél egy angol kisvárosban, s arra vár, hogy visszatérhessen régi életéhez... A Berta Islában Javier Marías egy titkolózásra és elhallgatásra épülő kapcsolatot tár elénk, melyet áthat a színlelés, a gyanakvás és a haraggal fűszerezett hűség. A spanyol szerző új regényében is az emberi lélek legbensőbb titkait fürkészi, miközben a sorsunk megváltoztatásának vágyáról és a magunkra mért száműzetésről mesél.”

A kép forrása.

Jasmin B. Frelih: Fél/be

„A Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza. Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár. Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció. Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez ©ivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek. Valamennyien a Nagy Vágás utáni világrendszer valósága elől menekülnek, amely az emberek számára az elveszettség és az egymástól való elidegenedettség világát hozta magával. A szlovén szerző hol groteszken szatirikus, hol költőien emelkedett nyelvezetű, különleges posztapokaliptikus regénye írójának első önálló köteteként is lelkes fogadtatásra talált hazájában, majd 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Azóta 11 nyelvre fordították már le.”

A kép forrása.

Laura Lindtstedt: Oneiron

„Laura Lindstedt Finlandia-díjas műve, az Oneiron a feloldozás regénye. Hét különböző nemzetiségű és életkorú nő találkozik a halál utáni üres térben. Abban sem biztosak, mi történt velük pontosan, és fogalmuk sincs, mi dolguk lehet egymással. Aztán beszélgetni kezdenek, és – Boccaccio vagy Chaucer hőseihez hasonlóan – egyenként elmesélik az élettörténetüket. Visszaemlékezésükből lassan kirajzolódik mindannyiuk életének megkerülhetetlen fordulópontja, és az is világossá válik, miért kényszerítette össze őket egy titokzatos, túlvilági kéz...” Laura Lindstedt 1976-ban született Finnországban. Az Oneiron a második regénye. Első könyve Ollók címmel 2007-ben jelent meg.

A kép forrása.

Oyinkan Braithwaite: Hugicám, a sorozatgyilkos

„A nigériai származású angol szerző MAN BOOKER-DÍJ 2019 döntős regénye vérbeli sötét komédia Afrikából arról, hogy a vér nem válik vízzé, hiszen sűrűbb annál – és nehezebben jön ki a szőnyegből... Amikor egy este a húga, Ayoola kétségbeesett telefonja szakítja félbe a vacsoráját, Korede már tudja, mit várnak tőle: fehérítőszert, gumikesztyűt, kötélidegzetet és erős gyomrot. Ayoola ugyanis immár a harmadik pasiját intézte el "önvédelemből", így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után. Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. Legalábbis addig, amíg Ayoola össze nem jön az orvossal, akivel Korede nővér együtt dolgozik a kórházban. Hiszen Korede már régóta szerelmes a doktorba, és nem szeretné úgy viszontlátni, hogy kés áll ki a hátából. De ha az egyiket meg akarja menteni, a másikat fel kell áldoznia...” A könyv magyar nyelvű megjelenése 2020 januárjára várható az Athenaeum gondozásában.

A kép forrása.

Sally Rooney: Normális emberek

„Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Conell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak. Érettségi után mindketten ugyanarra az egyetemre kerülnek, és a későbbi években sem sodródnak el egymás mellől. Kapcsolatuk egyre összetettebbé és ellentmondásosabbá válik, kimondatlan feszültségekkel telítődik. Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, olykor kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét. Bámulatos és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története.” Sally Rooney Dublinban él. A Normális emberek a második regénye, amelyet jelöltek a 2018-as Man Booker-díjra. Első, Beszélgetések barátokkal című kötetével 2017-ben elnyerte a Sunday Times/PFD fiatal írók díját. A Stinging Fly című, félévente megjelenő irodalmi magazin szerkesztője.