Ezeket olvasd, ha meg akarod tudni, milyen volt a Gulag

Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy számomra nem sokat jelentett eddig az a szó: Gulag. A gimnáziumban persze elmondták a legfontosabb tudnivalókat, de valódi tudásom elenyésző. Azonban nemrég kezembe akadt a Szépmíves Könyvek egyik friss kiadványa, a Gulag – számontartva, melynek nyomán kutatásba fogtam, és összegyűjtöttem azokat a már megjelent, vagy hamarosan megjelenő műveket, melyeket szerintem érdemes elolvasni, megnézni annak, aki többet szeretne megtudni ezekről a borzalmas táborokról.

Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja

Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az „ismeretlen” Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája a kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokott lenni; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át… A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán – epikai értelemben – illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, „csupán” leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára.

A kisregénynek – tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl – dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

 

Az őrök szobája a Gulagon

A börtönőrök szobája

 

Prevozné Balogh Irén – Rostás Gábor: Gulag – Számontartva

Dr. Balogh Istvánt a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem teológiai hallgatójaként 1941. november 1-jén szentelték pappá Budapesten. Először Szerencsen és Sátoraljaújhelyen volt hitoktató. Egy teológia tanári állást utasított vissza, amikor a tábori lelkészi szolgálatot választotta. 1944-ben behívták tábori lelkésznek. Az orosz fronton legfontosabb feladatának a halottak nemzetiségre való tekintet nélküli eltemetését és a dögcédulák összegyűjtését tartotta. 1945 májusában szovjet fogságba esett, számos orosz lágerban megfordult. Nem engedelmeskedett annak a parancsnak, hogy a fogolytábor területén tilos gyóntatnia, miséznie, tilos a haldoklókat, a betegek szentségében részesíteni, a halottakat egyházi szertartással temetni. Kitartó jellemének híre terjedt, és nemcsak fogolytársai, de rabtartói is tiszteletben tartották személyét. Rettenthetetlen jellemének bizonyítéka, hogy méteres hóban, mínusz 40 fokos hidegben temette a halottakat, és ha kellett, a latrinaárokban állva gyóntatta a hadifoglyokat. A táborban társaival együtt többször éhségsztrájkkal vívták ki a hadifogolyjogokat és a misézés lehetőségét is. Amikor az utolsó transzporttal 1951-ben hazakerült, a szabadság helyett újabb két és fél évig az ÁVH börtöneiben „vendégeskedhetett”. Ott válogatott kínzásokkal gyötörték. Az ellene készített koncepciós perben pedig azzal vádolták, hogy a lágerben a Vatikán számára kémkedett.

 

Bognár Zalán: Málenkij robot” – 100 000 civil elhurcolása Budapestről és környékéről

Bognár Zalán történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. A málenkij robot-ról szóló több mint hétszázoldalas kötet amellett, hogy tisztázza azt, hogy honnan ered a kifejezés és mit jelent, elmondja annak a több mint 300 ezer 13-76 éves kor közötti civil lakos történetét, akiket ítélet nélkül hurcoltak el több éves szovjetunióbeli kényszermunkára, azaz „málenkij robot”-ra. A könyv átfogóan, egyúttal részletes alapossággal mutatja be a Gulag mindennapjait, esetenként kitérve egy-egy emberi sorsra a szakirodalom felhasználásával és a korabeli dokumentumok, valamint a túlélők százai vallomásainak hitelességével.

 

RUBICON 2017/3 – A Gulag szomorú világa

A történelmi magazin tavaly harmadik számát a Gulag történetének szentelte. A szám szól a munkatáborokról, bemutatja azok magyar vonatkozásait, illetve személyes sorsokat beszél el. A cikkek elektronikusan hozzáférhetők, így a teljes anyagot online ingyenesen olvashatjátok. Többek közt a könyve kapcsán már említett Bognár Zalán tanulmányát a magyarországi hadifogolytáborokról, Babucs Zoltán írását a Budapesti civil hadifoglyokról, Kovács Emőke cikkét a fiatal benczés papról, a Gulagra hurcolt Placid atyáról, valamint Benkő Levente munkáját A barcaföldvári haláltáborról.

 

Málenkij robot-emlékhely, Gulág-emlékmű

 

Herta Müller: Lélegzethinta

Ha könyvesboltokban nem is, de könyvtárakban vagy anitikváriumokban beszerezhető a Nobel-díjas írőnő fantasztikus regénye, melynek főhőse Leo Auberg, nagyszebeni kamaszfiú, aki öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. És megtapasztalja a lágerboldogságot. Leo Auberg Köves Gyuri német testvére a Sorstalanság ikerkönyvében.
A Lélegzethinta a német nemzetiségű írónő megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. A művet Oskar Pastior késő-dadaista költővel együtt szerette volna megírni, ugyanis Pastior a saját lágerélményeit osztotta meg vele, de 2006-ban bekövetkezett halála véget vetett a közös munkának. Müller a jegyzetek felhasználásával írta meg a regényt, amely óriási visszhangot váltott ki hazájában és külföldön.

 

Vaszilij Grosszmann: Élet és sors

Az utolsó könyv kicsit kilóg a sorból. Sokan nevezik az könyvet a XX. század Háború és békéjének. Grosszman, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival.

Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért. De megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt. De a könyvet nem ezért került a listára, hanem azért, mert a könyv a lágereket is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét is.

Grosszman regénye a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája. A BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és 2012-ben mutatta be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt.

 

Kőbányai Péter Pál


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789636628987
Megjelenés: 2019-02-28
méret: 235 mm x 165 mm
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9786155662447
Megjelenés: 2018-04-16
méret: 124 mm x 197 mm
tovább ►
ISBN: 9789630796507
Megjelenés: 2013-10-31
tovább ►
ISBN: 9789630795081
Megjelenés: 2012-12-18
méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm

Herta Müller

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
MINDENNAPI
2018-09-20 16:35:34

Ne sajnáld, ha rágja, ha tépi, épp olvasni tanul

Tovább
SZERINTETEK
2019-01-14 19:00:53

Cixin Liu: A sötét erdő (Háromtest-trilógia 2.)

Tovább

Hat kiadvány, amiből megtudhatod, milyen volt a Gulag.