A Magvető szerzői dedikálnak az Írók Boltjában

A karácsonyi ünnep előtti utolsó szerdán nem kevesebb mint tizenegy szerző (írók, költők, illusztrátorok) képviseli személyesen is a kiadót és a legújabb vagy újra kiadott köteteket.

Dedikáltasd a karácsonyi ajándékkönyveket a Magvető szerzőivel! December 18-án ott lesz az Írók Boltjában:

Banga Ferenc (Esterházy Péter–Banga Ferenc: Egy nő)

„Esterházy Péter és Banga Ferenc együttműködésével készült az a képsorozat, amelyen az Egy nő című regény második fejezete olvasható Esterházy kézírásával Banga Ferenc árnyékrajzai mellett. Az 1993-ban készült, korábban tekercskönyvként megjelent művet most »lapkönyvként« adja közre a kiadó, borítékban. A mű hat képes-szöveges lapból áll; a további lapokon a szöveg önállóan olvasható angol, német és magyar nyelven.”

Darvasi László: Magyar sellő

„Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető Jakab nevű fiával. A szénégető már csak gödröket ás. A gróf emberei rendszeresen köveket dobálnak, melyek megütnek embert, házat és állatot. A város lakói, becsületes polgáremberek, mindenféle kompromisszumok árán élni és boldogulni akarnak. Ám többnyire borsos ára van a túlélés, az alkalmazkodás kiváltásának. Mindeközben pedig keresik a sellőt. A könyv a hatalom és az egyén viszonyát taglalja sokszor egészen nyers, máskor kifinomultabb, de mindig virtuóz írói megoldásokkal, miközben nemcsak történeteivel, de nyelvében is megidézi Heinrich von Kleistet. Az egymásba fonódó történetek regénye szól megaláztatásról, civil kurázsiról, erkölcsi botladozásról, bukásról és fölemelkedésről, beszél arcátlanságról, a hatalom nyelvéről, az eltagadott nyilvánvalóról, a normalitás elvesztéséről, a képmutatásról, a hiábavalóról, a csakazértis szembeszállásról.”

Dragomán György (Dragomán György–Turi Lilla: Jég)

„A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette, aki rajzaival elnyerte a Budapesti Illusztrációs Fesztiválon a Pozsonyi Pagony kiadó legjobb pályakezdő illusztrátor különdíját.”

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb

„Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2018-ban Petri György-díjat kapott. Ez az első kötete, amellyel december elején elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat.”

Kántor Péter: Jég-öröm

„Kántor Péter különleges műfaja a képeket leíró vers. Születésnapi kötetében a húsz képet újraíró költemény olvasása mellett az eredeti festményeket is láthatjuk, az európai művészet remekműveit idősebb Pieter Bruegeltől Rembrandton és Van Goghon át Lucian Freudig. Emberek és tárgyak, arcok és tájak: a létezés gazdagsága. És hogy hogyan jönnek a versekhez és a versekbe a képek? Erről így ír Kántor Péter: »Egyes képek hirtelen, erőszakosan, mások többszöri felbukkanásukkal, lerázhatatlanságukkal jelzik felém, hogy nekünk közünk van (lesz) egymáshoz. Ilyenkor gyorsan igyekszem venni egy képeslapot a képről, esetleg egy albumot a festőtől. Van úgy, hogy rögtön vagy hamar felfedi magát a téma, realizálódik a vers, és van, hogy a kép hónapokig, néha évekig is vár egy fiókban vagy a fejemben.«”

Parti Nagy Lajos: Félszép

„Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.”

Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

„Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját és pályáját. Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017-2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.”

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok

„Szécsi Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket - és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.”

Szijj Ferenc: Igazi nevek

„Szijj Ferenc versei azokból a mondatokból és belső monológokból állnak, amiket olyan nehéz elmondanunk másoknak, de egyfolytában mormolunk magunkban. Mondatok, amiken fennakadunk, amik nem eresztenek, amik felemelnek. Amik mégiscsak képesek összekötni minket másokkal. Az Igazi nevek ugyanakkor egy szellemi közösség könyve is: valós alkotókhoz, képzőművészekhez, költőkhöz, azok alkotásaihoz kapcsolódó szövegek együttese. A rejtőzködő, finom humorú versek ironikus alapállását sejteti épp ezért a cím: a kételyt és a reményt, hogy az igazi nevek kimondásával a világ megnevezhető.”

Szvoren Edina: Nincs, és ne is legyen

„Szvoren Edina a kortárs magyar irodalom legjobb novellistája: fanyar és tűpontos megjegyzései felejthetetlen mondatokkal mutatják meg és rejtik el titokzatos emberi kapcsolatainkat. Szvoren Edina második kötete 2012-ben jelent meg először, és kapta meg az Európai Unió Irodalmi Díját. Újrakiadásával most válik teljessé a Magvető gondozásában a szerző eddig megjelent könyveinek gyűjteménye.”