A jövő veszélyes? – 6 regény a szép új világról

Frank Schätzing nem a legújabb, A pillangó zsarnoksága című regénye az első, melyben korunk égető problémáiról ír. Zajos sikert volt a 2004-ben napvilágot látott Raj, mely egy lehetséges ökológiai katasztrófa lefolyását mutatta be, a 2014-es Breaking News pedig az álhírekkel foglalkozott.  Új regényben a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvét írta meg.

Schätzing komoly kutatómunkát végzett és tudásának minden morzsáját igyekszik is megosztani olvasóival, így megismerhetjük a Szilícium-völgybeli techcégek világát, és rácsodálkozhatunk a virtuális valóság hatalmára is.  A vaskos könyv lapjain bemutatja a már létező, vagy hamarosan a kezünkbe kerülő technológiákat, és figyelmeztet a bennük rejlő veszélyekre. Mindezt úgy teszi átélhetővé, hogy regénye előterében emberi sorstörténeteket mesél el.

A francia irodalom botrányhősének, Michel Houellebecq regényeinek visszatérő eleme a jövő és a technika. Két regényében is hangsúlyos szerepet kap. Az első Elemi részecskék, mely egyrészt társadalomrajz, ami kiváló humorérzékkel festi le new age-es világunkat, ugyanakkor a zárlatában egy sci-fi elemek és poszthumán lények is helyet kapnak
Az Egy sziget lehetősége i.sz. 4000 körül játszódik, amelyben a ma ismert világ már elpusztult, az emberek elvadult, állati hordákban élnek, míg a klónozással létrehozott kiválasztottak elektromos védőkerítéssel őrzött telepen laknak magányosan és szenvedélytelenül. A regény az egyik klónozott férfi, Daniel történetén keresztül meséli el ennek a különös világnak a létrejöttét.

Kevéssé ismert a sokak által finn Franzennek nevezett Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című műve, mely érzékeny, sodró lendületű nagyregény keretein belül beszél a XXI. század legfontosabb problémáiról: a közösségi oldalakról, a gyógyszeriparról, a környezetvédelemről, az életünket eluraló technologiai eszközöről, a tudomány morális kérdéseiről, a családon belüli elidegenedésről, sőt még a bevándorlásról is. Regényében számtalan, mindannyiunkat érintő, nyomasztó kérdéssel igyekszik számot vetni, azonban azok nélkül is hihetetlenül élvezetes, ugyanis karakterei – és ebben talán piszchológusi diplomája is közrejátszik – hitelesek, történetük pedig magával ragadja az olvasó képzeletét.

Dave Eggers dermesztő víziója a közösségi oldalak árnyoldalaira hívja fel a figyelmet. A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re. Ebben a világban pedig a privát szféra és az egyéni szabadság másodlagossá válik, és az könyvet olvasva pedig óhatatlan mindenkinek fel kell tennie a kérdést önmagának, hogy vajon az online jelenlét, a folyamatos elérhetőség és a villámgyors információáramlás vajon megérik azt az árat, melyet fizetni kell érte?

Végül könnyedebb, kevéssé súlyos és fajsúlyos regényekkel zárjuk a felsorolásunkat. Az osztrák krimiíró Marc Elsberg Blackout című regényében a terrorizmus új formáit mutatja be, és azzal a gondolattal játszik el, hogy milyen következményekkel járna, ha hackerek feltörnék és leállítanák az öreg kontinens elektromos hálózatát. Nemrég megjelent Zero című munkájában az online világ sötét bugyraiba vezet. A másik könyv Douglas Preston Kraken-küldetés című krimije, mely a mesterséges intelligencia veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet.

Azoknak, akik a regényeknél szárazabb, ugyanakkor alapos és elgondolkozató kiadványokra vágynak, ajálnjuk Yuval Noah Harrari Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra című könyveit, Kánai Andrástól Holnap történt – Öt sci-fi téma, ami valósággá válhat című kiadványt, továbbá David Rothkopftől A jövő nagy kérdéseit, Max Tegmarktól Élet 3.0-t, Martin Fordtól a Robotok korát valamint Kenneth Cukier és Viktor Mayer-Schönberger tollából a Big data című kiadványt.

Hományi Péter