A legszebb szimfónia: a könyvek zenéje
Szergej Paradzsanov, a zseniális örmény filmrendező 1969-es, A gránátalma színe című filmjében a Szajat-Novaként ismert örmény bárd, Arutyin Szajadjan élettörténetét meséli el stilizált formában. Költői és szürreális alkotás, melyben egy rövid, ám annál zseniálisabb jelenetben felbukkannak a könyvek is, sőt meg is hallgathatjuk a könyvek szimfóniáját.Itt a teljes filmet itt nézhetitek meg, a könyves jelenet itt kezdődik.
Szergej Paradzsanov Grúziában született és az egyik legjelentősebb örmény filmrendező volt. Hatása többek között Tarkovszkij és Pasolini alkotásaiban is kimutatható. Nagymamája zongorista, nagypapája pedig a tifliszi zenefőiskola igazgatója volt. Szülei antikváriusként meggazdagodtak, de a család a 20-as évek végén Jerevánba költözött a Grúziában felerősödő örményellenesség miatt.
Paradzsanov a tbiliszi Vasútmérnöki Főiskolára járt, közben a helyi konzervatóriumban énekelt is. 1945-ben a moszkvai zeneművészeti főiskola ének-tanszakára ment. Egyúttal balettot is tanult. Rövidesen átiratkozott a Filmművészeti Főiskolára. Tanulmányai közben egy áruházban megismerkedett egy eladónővel, egy moldovai muzulmán kozáklánnyal és hamarosan összeházasodtak. A család ezért hatalmas összeget követelt, amit Paradzsanov nem tudott kifizetni. Ennek következményeként a lányt rokonai megölték (egy vonat alá lökték).
1954-ben készített filmet először. Az 1964 előtt készült műveit „hulladéknak” minősítette. Az Elfelejtett ősök árnyai című filmje révén nemzetközileg ismertté vált. 1965 és 1973 között készült filmjei dobozban maradtak (betiltották őket). Erőszakkal, homoszexualitással, vesztegetéssel vádolva 1973-ban letartóztatták és csak 1978-ban engedték szabadon. A 80-as évek közepén kezdhetett csak ismét filmkészítésbe.
Tüdőrákban halt meg 1990-ben, épp akkor, amikor filmjei újra kikerültek a nagyvilágba. A gránátalma színe című filmje a filmtörténet maradandó klasszikus darabja.
mindennapkonyv / Wikipedia
