Tarkovszkijtól Demeterig

Andrej Tarkovszkij orosz rendezőről nyílt kiállítás a Műcsarnokban

Fotókon elevenedik meg Andrej Tarkovszkij (1932-1986) orosz filmrendező Tükör című önéletrajzi ihletésű filmjének képi világa a Műcsarnok új kiállításán, ami Emlékek tükre címmel kedd este nyílt Budapesten.

Tarkovszkij önéletrajzi filmjének számos képét a múlt század elejéről származó, régi családi fényképek felhasználásával komponálta. A kiállításon látható hatvan darab, fekete-fehér családi fotó, valamint a film forgatásán készült fényképek mellett Tarkovszkij apjának, Arszenyij Tarkovszkij költőnek nagyméretű molinókon egy-egy versrészlete olvasható. A kiállítást a filmrendező fia, a Nemzetközi Andrej Tarkovszkij Intézet elnöke rendezte.

Andrej A. Tarkovszkij a megnyitón elmondta, hogy húsz éve foglalkozik apja hagyatékának feldolgozásával, de nem régen találta meg az 1930-as években készült fényképeket, amelyekből sokkal több kiderült számára apja gyerekkorából, mint amit személyes beszélgetéseik során tudott meg. A Tükör című film szoros kapcsolatban áll a költészettel, amelyet nagyapja, Arszenyij Tarkovszkij versei ihlettek. A film vázát ezek a régi családi fotók adták meg.

A fotógyűjtemény több mint 500, az 1930-as évekből származó fényképet és üvegnegatívot foglal magába, amelyek nagy részét a neves orosz fotográfus, Lev Gornung készítette, aki a filmrendező édesapja, Arszenyij Tarkovszkij barátja volt.

A kiállítás december 10-ig látható a Műcsarnokban.

A Netflix mutatja be Enyedi Ildikó filmjét az Egyesült Államokban

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve-díjas alkotását az Egyesült Államokban is levetítik. A film amerikai premierje november 12-én lesz a Los Angeles-i AFI Fest-en, ezt követően az első magyar alkotásként februártól lesz látható a Netflix hálózatában.

Az alkotást egy fanyar humorú szerelmesfilm, két zárkózott emberről szól, akik az álmaikban szarvasként találkoznak. A női főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra. A férfi főszereplő Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót. Szerepel a filmben mások mellett Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is. Enyedi Ildikó filmje március óta folyamatosan látható a magyar mozikban, eddig mintegy 85 ezren váltottak rá jegyet – áll a közleményben.

A világon először rendeznek Zsolnay-aukciót Budapesten

Az aukcióra Budapest Kongresszusi Központban kerül sor a Virág Judit Galéria szervezésében, melynek során a századelő piacvezető kerámiaüzemének kiemelkedő műtárgyait kínálják az érdeklődőknek.

A magyar és nemzetközi műkereskedelem számára is kivételes eseményen egyetlen gyűjtemény 57 darabját árverezik el. A kollekció historikus anyagában megtalálhatóak a manufaktúra legfontosabb művészeinek a kerámiái: Klein Ármin, Zsolnay Teréz és Júlia, illetve Sikorski Tádé darabjai.

A gyűjtemény izgalmas utat járt be, míg elérte jelenlegi formáját. A kollekció alapját a harmincas években a Zsolnay családdal közvetlenül kapcsolatban álló pécsi, valamint egy nagybajomi kereskedőcsalád műtárgyai alkották. Véletlen egybeesés, hogy a két család gyermekei már felnőttként, a hetvenes években Budapesten találkoztak, nem is sejtve, hogy felmenőik évtizedekkel azelőtt már ismerték egymást. Az ismeretséget házasság követte, így tudott egyesülni a két gyűjtemény, amelyet mindvégig nagy becsben tartottak. A kollekció ezt követően további darabokkal bővült, és jelenleg 57 tételt számlál.

Elhunyt Balla Demeter fotóművész

Életének 87. évében múlt hét vasárnap elhunyt Balla Demeter Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, a nemzet művésze. A művész 1931. május 4-én született a Szentes környéki tanyavilágban. Fotográfiával 1951-ben autodidakta módon kezdett foglalkozni, 1954-ben határozta el, hogy a fényképezést választja hivatásául. 1957-ben megszerezte a fényképész szakmunkás bizonyítványt, és még abban az évben a Fővárosi Fotó Vállalatnál helyezkedett el. Felvételeire hamar felfigyeltek, számos díjat nyert, és ettől kezdve rendszeresen dolgozott képes lapoknak, könyvkiadóknak.

Az 1960-as években a Stern című lap tette világhírűvé, amely közölte képeit, majd Mihail Romm szovjet filmrendező a Hétköznapi fasizmus című filmjével került a nemzetközi figyelem középpontjába, amelyben szerepelt a Sternben megjelent képe. Később Jancsó Miklós mellett a Sirokkó című filmet fotózta, és ott összebarátkozott Marina Vladyval. Az ő segítségével eljutott Moszkvába, ahol magánszorgalomból fényképezte a szovjet értelmiséget. Ezekkel a képekkel 1972-ben Pravda-díjat nyert.

Fotográfiai tevékenysége műfaji sokféleséget mutat: készített portrékat, riportfotót, tájképet, csendéletet, aktot. Művészetéről a világ számos országában jelentek meg írások, interjúk. Műveit jelentős köz- és magángyűjtemények őrzik.

FORRÁS: MTI