A megtalált festmény

400 év után került elő Glasgow-ban Peter Paul Rubens 17. századi flamand festő elveszettnek hitt portréja
A Buckingham hercegéről készült képet Bendor Grosvenor képkereskedő „fedezte fel”. A festmény a glasgow-i Pollok House nevű, 18. századi kastély kiállításán volt látható. Az átfestések és az évszázados por miatt azonban eddig úgy vélték, csupán késői másolat, melyet egy másik művész készített. A portréről Ben van Beneden, az antwerpeni Rubenshuis igazgatója állapította meg, hogy valóban a flamand mester alkotása.

Egy későbbi művész átfestette a kép hátterét, ezen kívül rengeteg por is rakódott rá, ami elhomályosította az eredeti Rubens-művet Tudományos elemzéssel kimutatták, hogy a fa, melyre a portrét festették, az 1620-as évekből származik és úgy készítették elő, ahogy Rubens műhelyében szokták. További tisztogatással és röntgenvizsgálattal azt is kimutatták, hogy a kép nem másolat, hanem az eredeti alkotás.

Ismét meghirdették az Esterházy Művészeti Díjat fiatal festőművészeknek

A magánalapítvány által ötödszörre kiírt pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal indulhatnak 45 év alatti magyar képzőművészek. Az 5 000 eurós (több mint másfél millió forintos) díjat kétévente kettő, maximum három képzőművésznek ítéli oda a független szakmai zsűri.

A www.esterhazy.at/dij weboldalon való online pályázás zárónapja október 31. Az Esterházy Művészeti Díjat december 14-én adják át a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. A díjátadó után a zsűri által összeállított anyagból kiállítás nyílik, amely 2018. január 7-ig látogatható.

A zsűri tagja Sandro Droschl, a gratzi Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója; Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója; Fenyvesi Áron kurátor, műkritikus, a Trafó Galéria vezetője; Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója; Rieder Gábor, a Flash Art Hungary főszerkesztője; Vitus Weh, az Esterházy Magánalapítvány művészeti tanácsadója és Luisa Ziaja, a bécsi 21er Haus kurátora.

Októberben Párizsban és Marrákesben is megnyílik az Yves Saint Laurent-Múzeum
Két, a francia divattervező emlékének szentelt múzeum nyílik a jövő hónapban, előbb Párizsban,  majd Marrákesben, ahol a legendás divatház belső világát és a kreátor alkotási folyamatát ismerhetik meg a látogatók.

Párizsban mintegy 450 négyzetméternyi alapterületen 50 modellt mutatnak be kiegészítők és vázlatok kíséretében, de Saint Laurent személyes tárgyait, a szemüvegét, híres fehér ingét egy széktámlán vagy Muzsik kutyájának tálkáját az ágy lábánál, valamint fotókat és videókat is láthatnak a látogatók, akik megtekinthetik a néhai francia divattervező egykori szalonjait és stúdióját is.

Marrákes városában, amelyet a divatdiktátor az 1960-as években fedezett fel magának és rendszeres pihenőhelyévé vált, október 19-én nyílik meg a párizsinál jóval nagyobb emlékmúzeum az Yves Saint Laurent utcában, a Majorelle villa közelében, ahol Yves Saint Laurent és Pierre Berger éltek együtt. A négyezer négyzetméteres új múzeum kulturális központként fog működni állandó kiállítással, könyvtárral, auditóriummal, kávézóval és étteremmel.

Yves Saint Laurent a nemek egyenlőségét hirdette, forradalmasította a nők megjelenését, ahogy Pierre Bergé mondta: Coco Chanel felszabadította a nőket, Saint Laurent hatalmat adott nekik, és felszabadította a divatot. Munkássága a divat történelmét öleli fel az antik ruháktól kezdve a középkori hosszú bársonyruhákon át az 1940-es évek fazonjáig, miközben olyan festők alkotásai is megihlették, mint Picasso, Matisse, Van Gogh vagy Mondrian.

Megnyílt Korniss Péter kiállítása az MNG-ben
A kortárs fotográfia egyik legnagyobbjaként az idén nyolcvan éves Korniss Péter Folyamatos emlékezet című életmű-kiállítását csütörtökön nyitották meg a Magyar Nemzeti Galériában.

Korniss Péter az első Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze, Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas művész, sőt korábban a World Press Photo nemzetközi zsűrijének is tagja volt.

A fotós öt évtizedes munkásságát bemutató tárlat öt részre bontva tekinti át az életművet: az első egység a hagyományos paraszti világot ábrázoló, hatvanas-hetvenes években készült alkotásokat mutatja be. Ezt követően Korniss Péter érdeklődése az ingázó munkások felé fordult; A vendégmunkás című sorozata a második szekcióban látható. A következő egység a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció a 2000-es években készült Betlehemesek című sorozatot vonultatja fel: a fotográfust itt elsősorban a hagyomány és a jelen egymásra hatása foglalkoztatta. Az MNG kiállítására készült, legfrissebb sorozat a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik.

A megnyitón Bartis Attila író, fotográfus hangsúlyozta „mára felmérhetetlen mennyiségű kép árasztja el a világot, mégsem lett több fotóművész. Olyat ugyanis csak kevesen tudnak, mint Korniss Péter, aki arra is képes, hogy fotográfiáival előhívjon egy évtizedek óta bennünk lappangó látens képet” – mondta.

A kiállítás 2018. január 7-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.