„Az irodalom nem manikűrkészlet” – Szabó Magda 100

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Itt végezte középfokú és felsőfokú tanulmányait. Tanítani kezdett, először szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen. 1945-től pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, egészen 1949-ig, amikor elbocsátották.
1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ekkor írta első versesköteteit, majd 1949-től nem publikálhatott. A hallgatást az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei törik meg, melyek meghozták számára a széles körű ismertséget. Így 1959-től szabadfoglalkozású íróként dolgozhatott. Sorra követték egymást művei, melyekben a lélektani regények hagyományait is hasznosítva formálja meg jellegzetes alakjait. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.

Ebben a videóban az írói hivatásról vall, kissé patetikusan, mégis hihetetlen karizmával és bájjal.

Családjáról, szüleiről és önmagáról, élete első évtizedeiről vall ebben a közel egy órás videóban.

88. születésnapján mondott beszédében kedvességének, finomságának lehetünk tanúi.

Első versét mondja el, valamint Gárdonyiról mesél ebben a rövidfilmben: