Teremts közösséget, nyiss könyvtárat!

2009-ben egy Todd Bol nevű amerikai férfi fogta garázsának régi ajtaját, szétszedte, és a faanyagból egy mini könyvtárat, egy nyilvános könyvcserélő pontot épített, amit kitett a háza elé. A kis építményt édesanyja emlékének ajánlotta, aki igazi könyvmoly volt. Kezdeményezése annyira sikeres lett, hogy egyre többen követték példáját, az ötlet pedig széles körben elterjedt.

Célja az volt, hogy a nyilvános könyvcserélő polcok segítségével közösséget építsen és népszerűsítse az olvasást. Ekkora sikerre nem számított, ezért társaival megalapították nonprofit szervezetüket, a Little Free Libraryt. Először azt tűzték ki célul, hogy 2510 minikönyvtárat nyitnak, így megelőzve a Carnige könyvtárak (egyetemi és közkönyvtárhálózat, melynek szerte a világban vannak fiókjai). A célt pár év alatt elérték, sőt 2018-ra már 88 országban vannak jelen, és több mint 75 000 minikönyvtárról van tudomásuk. Követőik száma pedig megállíthatatlanul növekszik, és világszerte nyílnak a könyvcserepontok, természetesen a legtöbb még mindig az USA területén található.

Todd Bol TED előadása.

A könyvtárak telepítése nem ment mindig zökkenőmentesen, előfordult, hogy a helyi önkormányzat bírságot szabott ki az építőkre vagy eltávolítatta a könyvcserepontot, ám a történetek végül mindig sikerrel zárultak, hol a Facebookos megosztás, hol a józan ész térítette jobb belátásra a döntéshozókat. És bár Tobb Bol hasnyálmirigy-rákban 2018-ban elhunyt, a Kis Szabad Könyvtárak virágzanak.

Fotó: bookriot.com

Itthon is több helyütt találhatunk könyvcserepontokat, ezeknek általában intézményi hátterük van, nem pedig civil kezdeményezések. Pedig nem kell hozzá más, csak pár deszka, két tucat csavar, némi festék és egy kis eltökéltség. Itt az idő, hogy a házunk előtt felállítsuk a saját mini könyvtárunkat, hiszen mit ér egy könyv, ha nem tudunk kivel beszélgetni róla.

H. Nagy Ilka