„Társaink szeretetére, nem az idegengyűlöletre kell a hangsúlyt helyezni” – Yuval Noah Harari Budapesten

Mitől kell tartanunk a leginkább a jövőben, miért fontos az Európai Unió egysége, milyen a jó nacionalizmus és ki az igazi hazafi? Yuval Noah Harari Budapestre látogatott, és szerdán a CEU-n a Nacionalizmus napfényes oldala címmel tartott előadást, melyen arról beszélt, hogy a saját nemzetünk szeretete és a globalizmus kényelmesen megfér egymás mellett, sőt, az előbbi az utóbbiból ered. Csütörtökön a sajtó munkatársaival találkozott, az eseményen kollégánk is ott járt.

Újságírók, fotósok várták napjaink egyik legnagyobb hatású gondolkodóját a Société Budapest belső, fedett udvarán. A közönséget először az Animus Kiadó vezetője, Szemere Gabriella köszöntötte, aki elmondta, hogy Harari művei Magyarországon 60 ezer példányban (ami a hazai könyvkiadásban kiemelkedőnek számít), világszerte pedig közel 15 millió példányban keltek el. Hozzáfűzte, örül, hogy ő lehet Harari magyar kiadója, mivel személyében olyan embert ismerhetett meg, aki érzi annak a felelősségét, hogy ennyi ember olvassa.

 

Yoval Noah Harari könyvei. / Fotó: Animus Kiadó

 

Globális történész
A pódiumbeszélgetésen Faix Csaba kommunikációs szakember faggatta a SapiensHomo Deus és a 21 lecke a 21. századra című könyvek szerzőjét. Harari nagy beleéléssel beszélt arról, hogy  sosem volt még ilyen sürgető, hogy az olyan, egész világot érintő problémákra választ találjunk, mint a globális felmelegedés, a mesterséges intelligencia vagy biotechológia. Mivel magát globális történésznek tartja, szívesen látogat el minél több országba, hogy a világot a maga teljességében ismerje meg, és ne torzítsa el látását, hogy csak a globális erőközpontokat, a Szilícium-völgyben és Kínában fordul meg.

Hangsúlyozta, hogy az emberek a világ minden részén ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek, ugyanakkor nagyon sajátságosak a szempontjaik, ahonnan azokat vizsgálják.

 

Az Európai Unió legnagyobb vívmánya a béke

Harari Faix kérdésére kifejtette, hogy az Európai Unió óriási vívmány. Közel félmilliárd különböző nemzetiségű ember él békében a kontinensen, úgy hogy alig hetven évvel ezelőtt még tömegesen mészárolták egymást. Az EU bizonyos értékek mentén jött létre, mint például az emberi jogok vagy a sajtószabadság, melyeket a tagállamok közösen vallottak. Azonban ez az egység úgy tűnik megtört, és kétségtelen, hogy most az Unió válságban van. Nem a BREXIT és a bevándorlás veszélyezteti, hanem azok a tagállamok, melyek már nem hisznek ezekben az értékekben. Ennek következményeképp az Unió meggyengyülhet, és akár szét is eshet.
Ez azért is jelent nagy problémát, mert az USA és Kína mellett szükség lenne egy harmadik pólusra, mely a EU lehetne. A két hatalmi centrumban mesterséges intelligenciát és a biotechnológiát őrült tempóban fejlesztik. Nem akarnak várni vele, nem akarják tesztelni, ugyanis attól tartanak, hogy a riválisuk megelőzi őket, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. A megfigyelési kapitalizmus és megfigyelési diktatúra mellett üdvözölendő lenne, hogy létrejöjjön egy európai modell, mely szabadságot ad a polgárainak, ellenben a kormányokat megfigyeli.
Hozzáfűzte, hogy az olyan kis országoknak, mint Magyarország, akik nem tudnak megküzdeni a nagyvállalatokkal, hihetetlenül fontos az EU, hiszen csak az Unió segítségével van esélyünk szembeszállni és akár legyőzni ezeket a mamutcégeket.

 

A szabadságért meg kell küzdeni

A beszélgetés során a sztártörténész hangsúlyozta, hogy a legfontosabb, amiért ma mindenki küzd, az az emberek figyelme. Az erőközpontok olyan érdekes történeteket találnak ki, ami felkelti az emberek figyelmét. Például idegengyűlöletet szítanak, nem létező problémákat tolnak az előtérbe, hogy eltereljék a figyelmünket a valóságról. A Facebook kihasználja az agyunk meghekkelhetőségét, és így órákat töltünk el tulajdonképpen értelmetlen kattintgatással.

Az agyunk ezen befolyásolható része az afrikai szavannákon jó szolgálatot tett nekünk, de ma már hihetetlen veszélyes, ha hagyjuk magunkat általa irányítani. Ezért fontos, hogy megismerjük saját elménk működésünket, és megküzdjünk a saját szabadságunkért. Szívesen gondoljuk, hogy szabadon döntünk, szabad akarattal rendelkezünk. Ez igaz, de csak akkor tudunk élni vele, ha ismerjük az agyunk működését, önmagunkat, és tisztában vagyunk a gyengeségeinkkel és az erősségeinkkel.

 

Cégek a szuperhatalmak között

Harari beszélt arról is, hogy a nagy vállalatok ma már fontos játékosokká léptek elő. Újfajta kolonializmushoz vezet, hogy az adatok nagyrésze Kaliforniába vagy Kelet-Kínába áramlik, és szinte lehetetlen ezekkel felvenni a versenyt. Ugyanaz történik ma az információval, mint egykor Egyiptomban a gyapottal. Az angolok felvásárolták, elvitték Angliába, ahol feldolgozták, majd a készterméket visszaküldték Egyiptomba, a profit pedig náluk maradt.

Kitért arra is, hogy a Szílicium-völgyben még ma is uralkodó nézet, hogy az információ szabad áramlása garantálja a békét, csupán az olyan rossz felhasználókkal van gond, mint Oroszország. Azaz a rendszer jó, csak ki kell zárni azokat, akik nem megfelelőképp használják. Pedig ma már egyértelmű, hogy a rendszert kellene megváltoztatni.

 

Harari dedikál a sajtótájékoztató után. / Fotó: Animus Kiadó

 

A jó nacionalizmus

A pódiumbeszélgetés után az újságírók kérdéztek. Harari türelmesen válaszolt, bár olykor könyveiből szinte szó szerint idézett egyes passzusokat. Mikor Orbán Viktor és kormánya kapcsán kérdezték, elmondta, hogy nem szakértője a magyar politikának, de véleménye szerint illiberális demokrácia nincs. Ugyanis az nem demokrácia, ha a választások után a győztes tulajdonképpen azt csinál, amit akar, mert az nem mást, mint a többség diktatúrája. Ráadásul egy kormány kijelölheti egy ország céljait, de nem mondhatja meg azt, hogy mi az igazság és mi a jó.  A parlament hiába fogad el egy törvényt, ami kimondja, hogy a Föld lapos, attól még nem lesz az.

Majd hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus fantasztikus dolog, hiszen úgy kapcsolódhatunk emberek százezreihez, hogy sosem találkozunk velük, azonban különbség van az idegengyűlölet és a honfitársak szeretete között. Véleménye szerint a jó hazafi nem az, aki mások gyűlöletére sarkall, hanem az, aki nem lopja el a közpénzt. Azok a nacionalista államok a legsikeresebbek, melyek a nacionalizmus jegyében erős egészségügyet és oktatási rendszert építenek ki.

 

Nem egyedül

A beszélgetés zárlataként Harari elárulta, hogy ma már nem egyedül dolgozik, hanem egy csapat segíti a munkáját, akikkel próbálják terjeszteni a világosságot. Informálják az embereket a legfrissebb elméletekről, a közbeszédet a fontos témák felé terelik, mert ami ma történik – véleménye szerint – az az emberi figyelem abúzusa.

 

HÁP


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789633245958
Megjelenés: 2018-10-12
vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789633244975
Megjelenés: 2017-04-07
Ez is érdekelhet:

HÍREK
2019-06-21 11:17:26

Szeretnél többet olvasni? – 3 tipp, ami segíthet

Tovább
HÍREK
2019-07-02 15:15:13

Borzongás és felfrissülés a hőség közepén – 10 könyvajánlat a nyár közepére

Tovább
HÍREK
2019-07-09 08:55:53

Szerinted, melyik országban olvasnak a legtöbbet az emberek?

Tovább

„...ami ma történik az az emberi figyelem abúzusa” – Harari Magyarországon.

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie-k kezeléséről IDE kattintva tájékozódhat. Értem