Műveltebbek lesznek azok a gyerekek, akik könyvek közt nőnek fel

A kutatást az Ausztrál Nemzeti Egyetemen dr. Joanna Sikora vezetésével végezték, és következtetéseiket egy nemzetközi felmérés adatainak elemzése során vonták le. A felmérés 2011 és 2015 közt készült, és a felnőttek kompetenciáját vizsgálta. A résztvevők szövegértési, számolási és informatikai teszteket töltöttek ki, valamit arról is nyilatkoztak, hogy 16 éves korukban otthonukban hány könyv volt.
A kutatás rámutatott, hogy a házi könyvtár mérete mindenhol a világon jelentős hatással van a műveltségre. Jótékony hatását önmagában is kifejti, tehát nem szükséges hozzá (persze nem árt), hogy a szülők külön foglalkozzanak a gyerekekkel, azok képezzék magukat vagy  bármilyen tevékenységet (szakkör stb.) végezzenek.
A kutatók megállapítottak, hogy míg az olyan háztartásban felnövekvő tizenévesek, ahol szinte semmilyen könyv sincs, az átlag alatt teljesítettek, addig akik alacsonyabb szintű iskolát végzetek, de könyvekkel teli otthonból származnak, azoknak a olvasási és írási, sőt a számolási készségei azonosak azokkal az egyetemistákkal, akik csak néhány könyvvel rendelkező háztartásban nőttek fel. Viszont azok a diplomások, akiknek alig voltak könyveik, csak az átlagos műveltségi szintet érték el.  Sőt azok is ezen a szinten vannak, akik tanulmányaikat kilencedikes korukban (13-14 évesen) befejezték, ugyanakkor könyvek közt nőttek fel.

Mindebből látszik, hogy a könyvek szerepe valóban hatalmas!

Ahhoz, hogy a könyvtár hatással legyen a fiatalokra, az eredmények szerint legalább 80 (kb. két polcnyi) kötetnek kell otthonukban lennie. Ugyanakkor, amikor a könyvtár mérete meghaladja a 350 könyvet, már nem járul hozzá jelentősen a gyerekek eredményeihez.
Sikora szerint: „A várakozásoknak megfelelően a válaszadók iskolázottsága, státusza és az otthoni olvasási tevékenysége mindenhol erősen meghatározza, hogy milyen szintű műveltséggel rendelkezik az adott személy, ám a könyvek haszna túlmutat ezen. A könyvekkel való találkozás azért fontos már a kisgyerekkorban, mert a könyv forgatása, olvasása a mindennapok részévé válik, így egy egész életen át hat a kognitív kompetenciákra.”
Gondolhatnánk, hogy a digitális kultúra térnyerése csökkenti a nyomtatott könyvek hatását, de a tanulmány szerint ez nem igaz, ugyanis a különböző társadalmakban most is kimutatható a házi könyvtár pozitív hatása. Mint írják „az otthoni könyvtárak mérete elősegíti a digitális írástudás magasabb szintjét”.

Forrás: theguardian.com