Műveltebbek lesznek azok a gyerekek, akik könyvek közt nőnek fel
Egy kutatás szerint nagy hatással van a gyerekek későbbi műveltségére, hogy otthonukban voltak-e könyvek. 31 országban, több mint 160 000 fő részvételével végzett felmérés alapján kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nagy előnyt jelent, és akár komoly státuszbeli különbségeket is kiegyenlíthet, ha valaki könyvek közt nő fel.A kutatást az Ausztrál Nemzeti Egyetemen dr. Joanna Sikora vezetésével végezték, és következtetéseiket egy nemzetközi felmérés adatainak elemzése során vonták le. A felmérés 2011 és 2015 közt készült, és a felnőttek kompetenciáját vizsgálta. A résztvevők szövegértési, számolási és informatikai teszteket töltöttek ki, valamit arról is nyilatkoztak, hogy 16 éves korukban otthonukban hány könyv volt.
A kutatás rámutatott, hogy a házi könyvtár mérete mindenhol a világon jelentős hatással van a műveltségre. Jótékony hatását önmagában is kifejti, tehát nem szükséges hozzá (persze nem árt), hogy a szülők külön foglalkozzanak a gyerekekkel, azok képezzék magukat vagy bármilyen tevékenységet (szakkör stb.) végezzenek.
A kutatók megállapítottak, hogy míg az olyan háztartásban felnövekvő tizenévesek, ahol szinte semmilyen könyv sincs, az átlag alatt teljesítettek, addig akik alacsonyabb szintű iskolát végzetek, de könyvekkel teli otthonból származnak, azoknak a olvasási és írási, sőt a számolási készségei azonosak azokkal az egyetemistákkal, akik csak néhány könyvvel rendelkező háztartásban nőttek fel. Viszont azok a diplomások, akiknek alig voltak könyveik, csak az átlagos műveltségi szintet érték el. Sőt azok is ezen a szinten vannak, akik tanulmányaikat kilencedikes korukban (13-14 évesen) befejezték, ugyanakkor könyvek közt nőttek fel.
Mindebből látszik, hogy a könyvek szerepe valóban hatalmas!
Ahhoz, hogy a könyvtár hatással legyen a fiatalokra, az eredmények szerint legalább 80 (kb. két polcnyi) kötetnek kell otthonukban lennie. Ugyanakkor, amikor a könyvtár mérete meghaladja a 350 könyvet, már nem járul hozzá jelentősen a gyerekek eredményeihez.
Sikora szerint: „A várakozásoknak megfelelően a válaszadók iskolázottsága, státusza és az otthoni olvasási tevékenysége mindenhol erősen meghatározza, hogy milyen szintű műveltséggel rendelkezik az adott személy, ám a könyvek haszna túlmutat ezen. A könyvekkel való találkozás azért fontos már a kisgyerekkorban, mert a könyv forgatása, olvasása a mindennapok részévé válik, így egy egész életen át hat a kognitív kompetenciákra.”
Gondolhatnánk, hogy a digitális kultúra térnyerése csökkenti a nyomtatott könyvek hatását, de a tanulmány szerint ez nem igaz, ugyanis a különböző társadalmakban most is kimutatható a házi könyvtár pozitív hatása. Mint írják „az otthoni könyvtárak mérete elősegíti a digitális írástudás magasabb szintjét”.
Forrás: theguardian.com
