Miki atya gyóntatószéke – Vámos Miklós a Könyvfesztiválon
Vajon mi az olvasó hét főbűne, és mi az íróé? Vajon hogy lehet a leggyorsabban eldönteni, hogy érdekel-e minket egy könyv? Lehet-e sikeres író valaki, ha diszlexiás? – Vámos Miklós rendhagyó könyvbemutatóján jártunk.A Könyvfesztiválon hagyományosan szombaton van kint a legtöbb látogató. Idén sem volt ez másképp. Vámos Miklós előadására zsúfolásig telt meg a Millenáris B-Épületének Lázár Ervin terme. A székeken írók, olvasók közt vártam, hogy Vámos idén is kalauzom legyen írói univerzumába. Míg az előadás első perceiben még jól hallottam a folyosón elsiető emberek beszélgetésének moraját, Vámos Miklós magával ragadó stílusa, mással összetéveszthetetlen hangjának tónusa hamar olyan atmoszférát teremtett, hogy akár lőhettek is volna a Millenárison, valószínűleg észre se vettem volna. Ez az ironikus-önironikus, humoros, ugyanakkor végtelenül komoly, egyszerre nagyon személyes de mégis tárgyilagos hang az, ami miatt kiskölyökkén én is szívesen időztem szüleimmel a képernyők előtt, miközben a közszolgálati televízión az író műsorai mentek, és ez az a hang, amiért – véleményen szerint – annyian kedvelik Vámos műveit. Vámos ezúttal Az isten szerelmére című könyve kapcsán mesélt írókról, olvasókról, írásról és olvasásról.
Bevezetőjében elnézést kért mindenkitől, akit esetleg vallása miatt sérti a rendezvény címe vagy tartalma (Vámos Miklós Irodalmi Gyóntatószéke), ugyanakkor rögvest hozzáfűzte, hogy bár a családja zsidó, őt katolikusnak keresztelték, sőt elsőáldozó is volt. Mikor az első gyónására ment szorongva lépett be a gyóntatófülkébe, ahol hangos „Dicsértessék”-kel köszönötte a papot. Hiába, nem kapott választ. Ennek ellenére ő belefogott, hogy felsorolja bűneit, mire a pap félhangosan csak annyit mondott neki: „halkabban”.
„Ezúttal is ilyesmire készülök” – fűzte hozzá.
Elsőként számba vette az olvasók és írók hét főbűnét. Az olvasóké közé tartozik:
a könyvégetés,
a könyvrongálás,
a könyvlopás,
a könyv kölcsön nem adása,
ha valaki anélkül szíd egy könyvet, hogy olvasta volna,
írónak beszólni,
elfelejteni, hogy amit olvasol, az 50%-ban a te műved.
Majd kitért az írók főbűneire is. Ezek közé
az írói lustaságot,
a szakmai árulást (amikor ahelyett, hogy a művedet írnád, pénzért elvállalsz egy megbízást),
azokat tartani jó írónak, akik a barátaid,
karrierizmusból pofándicsérni kollégát,
úgy beszélni egy könyvről, hogy nem olvastad,
fiatalabb íróknak nem segíteni,
meghalni hamarabb, mint kellene.
Vámos Miklós / Fotó: prae.hu
A főbűnök felsorolását Vámos számos andekdotával, apró történettel színesítette. Mesélt írókról és a saját életről is. Például az írói lustaság kapcsán elmesélte, hogy terem névadójától, Lázár Ervintől mindig kérdezték, hogy mikor írja már meg élete nagy művét, mire az író azt válaszolta, hogy „Az én nagy művem ez a sok kicsi.” A szakmai árulás kapcsán pedig bevallotta, hogy a kilencvenes években egy ponyvakiadó felkérésére álnéven egy halom pénzért írt egy szoftpornó regényt, melynek első változatát úgy adta vissza neki a szerkesztő, hogy ez így rendben lenne, csak „azokat a részeket” írja át egy kicsit szaftosabbra. Vámos át is írta, és a könyv megjelent, de a kérdéses mű címét és az álnevet már nem árulta el.
Elmesélte azt is, hogy Örkény a másik író szembedicséréséről azt mondta: „Egymást pofándicsérni sértés.” Majd annak kapcsán mesélt hosszan, hogy pályakezdése idején őt a legnagyobb írók egytől egyig mind segítették. Korábban volt helye és fóruma ennek, de sajnos ma már nem divat – vélekedett.
Ennek kapcsán kitért arra is, hogy Gáll István abban az időben, amikor egy író nem vehetett fel hitelt, ha nem volt állása, több fiatal pályatársáért is kezességet vállalt. Ha pártfogoltjai valamilyen okból kifolyólag nem fizették a részleteket, akkor a bank – szó nélkül – az ő számlájáról vonta le az összeget. Gáll ilyenkor nem tett semmit, még csak fel sem hívta a delikvenst.
Ezután Vámost kitért arra, hogy ő miképp próbálta kollégáinak az útját egyengetni, majd felhívta a közöség figyelmét Benedek Szabolcsra és Papp Sándor Zsigmondra. Majd végül a hamarosan megjelenő könyveit ajánlotta. Megtudhattuk, hogy ősszel 2007-es regényének, az Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) új kiadását vehetik kézbe az olvasók, ám ezúttal új Jánoska és Farkas címen, valamint jövőre januárban a szerző 70. születésnapjára fog megjelenni a hozzávetőleg 333 limericket tartalmazó verskötete, a Hetvenkedő.
Természetesen ezúttal sem volt elég az idő, ám engedve a fesztiválprogram kényszerének, az est zárásaként Miki atya feloldozta az egybegyűlteket írói és olvasó bűneik alól, akik hatalmas tapssal hálálták meg az író eme nagyvonalú gesztusát.
HÁP
Megjelenés: 2019-04-09
méret: 183 mm x 124 mm x 20 mm