Mi is az a feminizmus? – Az Egy feminista nem jár rózsaszínben könyvbemutatóján jártunk

Szeder Feri feneke című dalának klipje, a " target="_blank">teljes playlistet itt találjátok.

Csapody Kinga beszélgetőtársai közül – D. Tóth Kriszta újságíró, Rácz Zsuzsa író, Kalapos Éva Veronika író, Nyáry Luca slammer és Modla Zsuzsanna az UNICEF Magyarországtól – közül elsőként az Állítsátok meg Terézanyut! című regény szerzőjéhez fordult, és ahogy később az est többi résztvevőjét is, a feminizmushoz való viszonyáról faggatta.
Az író elmondta, hogy mikor 15 éve megjelent a regénye, mely közel 150 000 példányban kelt el, sőt még egy díjat is elnyert, akkor egykori évfolyamtársát, Bombera Krisztinát kérte fel, hogy laudálja a könyvet. Bombera szövegében feminista regénynek nevezte a könyvet, amitől Rácz Zsuzsát „teljesen leverte a víz”, ugyanis számára a feminista addig egy férfigyűlölő, agresszív, frusztrált nőt jelentett, és ez volt az első pillanat, amikor rádöbbent, hogy valami egész másról van szó.
Majd elmesélte, hogy Móra Ferenc írja egy levelében lányának, hogy amint tanulni kezd, mindegy, hogy ő magáról mit gondol, azonnal feministává válik. Bár azóta eltelt egy évszázad és rengeteg minden változott, lényegében, amióta a nők tanulnak, egyúttal szükségszerűen feministák is.

Csapody elmondta, hogy míg Angliában a Girl Up-ot támogatják a könyv bevételéből, addig itt nálunk ez a mozgalom nem ismert, ezért egy hazai partnert kerestek, így esett a választásuk az Unicef Magyarországra. Modla Zsuzsa mesélt az UNICEF Bajnok programjáról, melynek keretében 17 sikeres üzletembert kértek fel, hogy válasszanak egy számukra fontos területet, amit szívesen támogatnának. A bajnokok egyike a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, Kolosi Beáta, aki az oktatást válaszottta kiemelt területnek. Ennek az programnak a keretében jelenik meg a könyv.
Modla Zsuzsa kitért arra, hogy mennyire jelentős változást hozhat a nők és gyermekeik számára az oktatás, majd sokkoló adatokat sorolt fel (mely, bár hosszú, most teljes egészében idéznék):

„A világ népességének csak a fele nő, mégis a világ szegény lakosságának 70%-át ők teszik ki.

Minden egyes nap közel 40.000 kiskorú lány köt házasságot.

A középszintű oktatásban 3 fiúra mindösszesen 1 leány jut.

A HIV pozitív fiatalok 60% -a nő.

3-ból 2 analfabéta felnőtt nő.

10% növekedés a lánygyermekek oktatásban átalgosan 3%-os növekedést generál az egyes ország GDP-jében.

10% csökkenés a gyermekházasságban 70% csökkenés az egyes ország anyai halálozásban.

A nemek közti szakadék csökkentése a mezőgazdaságban 100–150 millió embert mentene meg az éhhaláltól.”

Csapody Kinga hangsúlyozta, hogy a könyv nemcsak fiatal lányoknak szól, hanem azoknak az anyáknak, akiknek már van gyermekük. A könyv mankó lehet egy-egy beszélgetés során, amikor otthon a feminizmus szóba jön.
D. Tóth Kriszta a bélyegekről beszélt, melyből egy ember akár két teljesen ellentétes jelentésűt is viselhet egyszerre. Például ő maga nap mint nap megkapja a „femináci” és az „álfeminista” jelzőket is. Úgy gondolja, hogy minden mozgalom kitermeli a maga radikálisait, ő azonban a párbeszédben hisz. Számára minden vélemény, kritika fontos, azt végiggondolja, és próbál belőle tanulni, ha lehet.

Csapody elmondta, hogy a könyv három fő részből áll, ebből egyik a ráismerés, a második a düh és harmadik az öröm. A düh kapcsán kérte Kalapos Éva Veronikát, hogy olvassa fel az írását. Az írónő elmondta, hogy a szöveget egy beszélgetés inspirálta, melyet egy több diplomás barátnőjével folytatott, aki fintorogni kezdett, mikor meghallotta a feminista szót. Egyszerűen azért, mert még mindig rengeteg félreértés övezi ezt a fogalmat, de pár perc alatt tisztázni lehet mindent, ha a befogadó fél elég nyitott.
Utolsóként a Nyáry Luca mesét arról, hogy hogyan észleli, az ő korosztályában mi a helyzet feminizmus ügyben. Elmondta, hogy a gimnáziumi osztályában a fiúk nemrégiben arról értekeztek, hogy úgy lehetne megoldani, hogy a lányok szüljenek, ha korlátoznák a nőket a felsőfokú tanulmányaikban, így jobb dolguk nem lévén, szülnének gyerekeket. Ugyanakkor, ha a barátaival van, ott nem érzi, hogy gond lenne.

A beszélgetés végén Csapody Kinga még felhívta a részvevők figyelmét, hogy a könyv végén egy olvasmányos írásban a feminizmus történeti áttekintését is elolvashatjuk. Valamint arra biztatott mindenkit, hogy vigyék hírét a könyvnek, hogy minél több emberhez, minél több olvasóhoz jusson el.

H. Nagy Ilka