Marie Kondo a könyveket illetően téved

Ki ne hallott volna Marie Kondóról, az otthonszervezés japán gurujáról, akinek Rend a lelke mindennek című könyvében leírt módszere, a KonMari-módszer hihetetlen sebességgel vált világszerte népszerűvé, olyannyira, hogy idén a Netflixen saját sorozatot kapott. A módszer lényege, hogy egy tárgy sorsáról az alapján kell döntenünk, hogy boldogságot okoz-e vagy sem. Az ebben rejlő bölcsességet szinte senki sem vitatja, azonban a könyvek esetében sokak szerint, beleértve szerkesztőségünket is, a szerző téved.

Marie Kondónak idén önálló sorozata indul a Netflixen.

 

Marie Kondo ugyanis a könyvekkel kapcsolatban azt javasolja olvasóinak és követőinek, hogy minden egyes könyvet vegyenek le a polcról, majd mérlegeljék, hogy örömet okoz-e számára, az adott mű. Ha nem, akkor váljon meg tőle, ugyanis véleménye szerint soha nem fogjuk kézbe venni azokat a könyveket, amelyeket majd egyszer el szeretnénk olvasni. Pedig ez tévedés, körbekérdeztem a kollégákat itt a szerkesztőségben, és legtöbbünknek van egy polca, ahol az olvasásra váró könyvek sorakoznak, és amikor kifogyunk az olvasnivalóból, és épp nincs új szerzemény, amire egyből rávetnénk magunkat, akkor innen választunk, így bár ezek a könyvek valóban sosem fogynak el, sőt az én esetemben számuk évente 2-3 könyvvel növekszik – ugyanis épp a téli szünet alatt ürítettem ki egy újabb polcot, épp erre a célra – mégsem maradnak örökre olvasatlanok.

 

Anakana Schofield, ír-kanadai írónő, aki 2012-ben megjelent Malakary című regényével elnyerte számos másik díj mellett az amazon.ca legjobb elsőkönyves szerzőknek járó díját egy Twitter bejegyzésben arra szólította fel olvasóit, hogy könyvek esetében ne kövessék Mari Kondo javaslatait. „Ne hallgassatok Marie Kondora vagy Konmarira a könyveket illetően” – írja. „Hanem tölsétek meg velük a lakásotok és az egész világot. Nem érdekel, ha kidobod a bugyid és Tupperware edényed, de ez a nő nagyon téved a könyveket illetően. Minden embernek szüksége van arra, hogy legyen egy saját könyvtára, nem pedig tiszta, unalmas polcokra.”

Majd a saját bejegyzéséhez egy kommentben még hozzáfűzte, hogy véleménye szerint „Az a gondolat, miszerint a könyveknek élvezetet kellene okoznia, egyszerűen NEVETSÉGES. Elmondtam már százszor: az irodalom nem csak azért van, hogy kényelmes legyen és vigasztaljon bennünket. Épp ellenkezőleg. Meg kellene zavarnia, és fel kellene kavarnia bennünket. Az élet nyugtalanító.”

 

Rendrakás a könyvespolcon Marie Kondóval.

 

A kanadai írónő mellett többen is megszólaltak, többek közt a Washington Post könyvkritikusa. Ron Charles számos ponton is kritizálja Kondo módszerét. Mint írja, évekbe telne, ha minden könyvet, ami a házában van kézbe venne, hogy eldöntse mekkora élvezetet jelent számára, ám eközben csak újabb könyek ömlenének be az ajtón. Véleménye szerint a legnagyobb hiba Kondo módszerében abból fakad, hogy a könyvek válogatása közben arra buzdítja követőit, hogy ne olvassanak bele a művekbe, mert az befolyásolja a döntésünket. És lássuk be, Charlesnak igaza van, hogy a legtöbb könyv esetében nehéz a borító és a fülszöveg alapján eldönteni, hogy milyen maga a mű. Cikkének zárlatában így zárja gondolatmenetét:

 

„A könyveid a gondolataidat és értékeidet tükrözik” mondja Kondo, és igaza van, de ugyanakkor téved, amikor azt mondja nézőknek: „Könyvek rendezése megmutatja, hogy ebben a pillanatban milyen információk fontosak a számodra.

Ez a probléma a Kondo módszerével. Egyfajta önismeretet feltételez, de az irodalom igazi szerelmesei nem azért tartanak az otthonukban könyveket, mert tudják, hogy „milyen információk fontosak a számukra". Hanem épp azért, mert nem tudják.”

 

Létezik egy összetett szó a japán kultúrában, a tsundoku. Azokat a könyveket nevezik így, melyek már megvásároltunk, hazavittünk, de még várnak az éjjeliszekrényen, az asztalon vagy a polcokon, hogy végre kézbe vegyük őket, és olvasni kezdjük. Furcsa, hogy épp abból a kultúrából, ahol külön szó van az ilyen könyvekre, érkezik Kondo, aki hadat üzen az olvasatlan műveknek, és azt tanácsolja, hogy kevesebb mint harminc könyvet tartsunk lakásunkban. Többek közt azért is vitatjuk a guru tanácsait, mert mint arról mi is hírt adtunk egy kutatás bizonyítja, hogy a nagy könyvtár jó hatással van a gyerekek műveltségére, de még számtalan okot felsorolhatnánk, vagy beszámolhatnánk váratlan könyvélményekről, melyet épp újraolvasás vagy olvasatlan könyveink kézbevétele során tapasztaltunk. Ezért mi arra bíztatunk mindenkit, hogy ne bízzon vakon a megérzéseiben, és legalább egy fejezetet olvasson el minden könyvből, mielőtt döntene a sorsáról.

 

mindennapkonyv.hu / openculture.com


vásárlás ►tovább ►
ISBN: 9789633109311
Megjelenés: 2017-08-21
tovább ►
ISBN: 9786158013505
Megjelenés: 2014-12-02

Marie Kondo

Tovább
Ez is érdekelhet:

MINDENNAPI
2017-11-20 09:46:26

„sötét van nélküled / szemem ki sem nyitom”

Tovább
SZERINTETEK
2019-01-14 19:00:53

Cixin Liu: A sötét erdő (Háromtest-trilógia 2.)

Tovább
HÍREK
2020-03-30 16:52:08

Sorsfordító történetek – Novellaíró pályázat

Tovább

Nem azért olvasunk, amit már tudunk, hanem azért, amit még nem.