Ma van az iskolai könyvtárak világnapja

A grafikonból tisztán látszik, hogy közel ezer könyvtárral kevesebb várja ma az olvasni vágyó diákokat, mint a rendszerváltás évében. Míg 1990-ben 3882 intézményben találhattak olvasnivalót a diákok, addig mára csak 2972 könyvtár tart nyitva. Pedig az elmúlt 28 évben nem volt ez mindig így. A 2000-es évek elején számtalan új iskolai könyvtár nyílt. A csúcs 2002-ben volt, amikor összesen 4554 iskolában találhattunk bibliotékát.
Ha az alábbi táblázatot összevetjük az iskolai könyvtárakról szóló adatokat a tanulószámok változását bemutató KSH statisztikával, akkor jól kivehető, hogy mindez a fogyatkozó tanulószámmal is összefügg, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy diákok számának csökkenése már 1990-től kezdve jellemezi az oktatást, mégis az ezredforduló tájékán újak nyíltak.
Pontos kutatást ugyan nem végeztünk a témában, csupán ezek a statisztikák álltak rendelkezésünkre, de beszéltünk pár  könyvtáros tanárral, akiktől azt tudtuk meg, hogy néhány jól működő könyvtár mellett a legtöbb helyen szomorú állapotok uralkodnak. Új könyvek vásárlására gyakran nincs lehetőség, a könyvtárat a diákok és a tanárok pedig jobbára csak a kötelező olvasmányok és a tankönyvek miatt keresik fel. A polcokon közel 30-40 éves kiadványok sorakoznak, így nem meglepő, hogy általában ezek a termek a nap nagyobbik részében üresen állnak.
Pedig a könyvtár az olvasóvá nevelés egyik kiemelt helyszíne lehetne. Ha minden iskolának rendelkezésére állna egy pár százezer forintos keret, melyekből minden félévben vásárolhatnának a frissen megjelenő kiadványokból, talán lenne esély arra, hogy a gyerekeket becsalogassák a könyvtárakba. Az olvasás és a könyvek hasznát számos kutatás támasztja alá, így ez a befektetés biztos haszonnal járna.

Hományi Péter

 Borítókép: pxhere.com