Költözik az Andrássy úti könyvtár

Az Andrássy úti könyvtár története a Hunyadi tér 3. szám alatt kezdődött, amely már megnyitásakor, 1924-ben sem volt a legideálisabb helyszín a könyvtár számára.  Ugyanis meglehetősen szűkös volt, és az évek során megnövekedett olvasói igények miatt egyre kisebbnek bizonyult. 1934-től főváros a könyvtár számára az Andrássy út 52. sz. alatti első emeleten lévő hatszobás lakást vette ki, amely a Haggenmacher család bérpalotájának épült még az 1880-as években. A palota építésze az a Schmahl Henrik volt, akinek nevéhez fűződik a Párisi udvar és az Uránia mozi.

Az egykori bálteremben kapott helyett a kölcsönző, a kisebb szalonokban pedig a két könyvraktár, olvasószobát is kialakítottak, illetve egy kis fiókvezetői iroda is a könyvtár része volt. A könyvtárhasználók főként a diákság körül kerültek ki, de az irodalmi kávéházak közelsége miatt számos nagy művészünk – például Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kodály Zoltán vagy Kovács Margit – könyvtári tagságával büszkélkedhetett az intézmény.

1973 márciusában a könyvtár esztétikailag is megújult, eredeti szépségében állították helyre az egykori nagypolgári lakás környezetét, és a bútorzatot – miután pénz nem volt kicserélésükre – a műemléki jellegnek megfelelően átfestették.

1978-tól 1984-ig zajlott az ún. főkönyvtári rendszer kialakítása, amely során a könyvtárakat központilag alá-, illetve mellérendeltségi viszonyba állították egymással. Az Andrássy úti könyvtár főkönyvtári szerepet kapott VI. kerületi főkönyvtár név alatt, és csupán – az 1961-ben az Andrássy útról kiköltöző gyermekrészlege – az önálló gyűjteménnyé bővült Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtár került alá. 1995-ben megszűnt a főkönyvtári rendszer, és budapesti régiókba sorolva működtek tovább a könyvtárak – miként ma is. Az Andrássy úti könyvtár VI/1. sz. könyvtár néven szolgáltatott egészen napjainkig.

Forrás: forumhungaricum.hu