Kertész Imre öröksége

Tavaly decemberben olvashattunk először a Kertész Imre Intézetről, melynek megalapítására egymilliárd forintot különített el tavaly a kormány. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szárnyai alatt létrejött intézet kapcsán a Közalapítvány vezetője, Schmidt Mária már akkor azt nyilatkozta, hogy céljuk a Kertészről szóló irodalmi anyagok gyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése, a berlini Kertész Archívumban őrzött kéziratos anyagok feldolgozása és előkészítése publikálásra.

Lassan eltelt egy év, és Schmidt Mária valamint az intézet vezetője, Hafner Zoltán újra nyilatkoztak.

Az elmúlt 10 hónapban az Intézet 600 millió forintért a fővárosi önkormányzattól megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villát, és terveik szerint még idén kiírják a rossz állapotban lévő épület felújításáról szóló közbeszerzést. Ebben az épületben szeretnék elhelyezni az intézet könyvtárát, az archívumot, és itt alakítanának ki konferenciatermet és kulturális programok befogadására alkalmas helyiségeket.

Továbbá megkezdték az intézet gondozásába került elektronikus formában őrzött, sok ezer oldalas anyag feldolgozását, a 43 órányi hangfelvétel, 30 órányi televíziós- és filmfelvétel, valamint 1400 fénykép digitalizálását is. Az intézet gondozásában található anyagok között van számos, az életmű szempontjából is fontos, személyes, családi dokumentum is. Az intézet vezetői ígérik, hogy internetes oldaluk is hamarosan elérhető lesz, rajta számos korábban kiadatlan fényképpel, és az író saját kommentárjaival kísért részletes életrajzzal, bibliográfiával.
Ugyan a Nobel-díjas szerző kéziratainak jelentős részét a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívumban őrzik, életművét mindeddig a patinás szépirodalmi kiadó, a Magvető gondozta. A kiadatlanok jogaival a Kertész Imre Intézet rendelkezik, ezért – feltehetőleg – már nem a jól ismert barna-sárga kiadásban vehetjük kézbe.

A kiadó és intézet közt már sor került az első jogvitára, amikor a közalapítvány forgalomba hozta Kertész Az angol lobogó című művét, úgy, hogy a könyv kiadására a Magvető Kiadónak érvényes szerződése van 2020-ig. Ehhez a közalapítványnak nem volt joga, még akkor sem, ha jóhiszeműen jártak el.

Mindez azért is sajnálatos, mert egy könyvkiadó, főként egy olyan jelentős, mint a Magvető, sikeresebben tudja eljuttatni a könyveket az olvasókhoz, mint egy közalapítvány vagy tudományos intézet. A legjobb megoldás talán az lenne, ha a művek továbbra is a Magvető Kiadó gondozásában, az intézet támogatásával jelennének meg, de erre a fentiek fényében nem sok remény van. Továbbá aggályos az is, hogy Schmidt Mária történelemfelfogása mennyiben érinti majd a kiadványokat, illetve az intézet Kertész interpretációja mennyiben lesz majd objektív, hiszen már migránsok elleni hergelés és uszítás során is használtak fel tőle – semmiképp sem uszító, inkább rezignált – szövegrészleteket.

FORRÁS: MTI és mindennapkonyv.hu