Elhunyt Grendel Lajos

Írói pályája a nyolcvanas évek elejétől felfelé ívelt. Első, Éleslövészet című regényével került be a köztudatba, melyben a kisebbségi létezést, amelynek korábban tragikus és realista narratívája volt, felbontotta és – belevonva az abszurd és a groteszk elemeket – ironikus távlatból mutatta meg annak a csehszlovákiai magyar írónak a helyzetét, aki nem akart kisebbségi író lenni.
1999-ben jelent meg nagysikerű regénye, a Tömegsír. Az ezt követő regényeiben (Nálunk, New Hontban és Mátyás király New Hontban) a nemzetiségi és a közép-európai létezés nehézségeit ironikus elemzéssel megvilágító előadásmódot használt. A regények és novellák mellett Grendel Lajos esszéivel, tanulmányaival és glosszáival is jelentőset alkotott. Ezen írásaiban az anyanyelvi kultúrával, a szlovákiai magyar irodalmi hagyomány kérdéseivel, a kisebbségi irodalmak státuszával, az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. Megírta a 20. század magyar irodalomtörténetét, de jó ismerője volt az angolszász irodalomnak is. Termékeny íróként nem ugyanazt az utat járta be, mint a magyarországi újító irodalom. Tradicionálisabb elbeszélésformákhoz nyúlt: New Hont-sorozatában például inkább a mikszáth-i hagyományhoz fordult.
Munkásságáért 1990-ben József Attila-, 1999-ben Kossuth-, 2006-ban Giuseppe Acerbi-, 2007-ben Márai Sándor-, 2011-ben Hazám-díjjal, 2005-ben a Szépírók Társasága díjával és Magyar Művészetért Díjjal jutalmazták, 2003-ben pedig a magyarok és a szlovákok közeledésének előmozdításában szerzett érdemeiért a legmagasabb szlovák állami díjat, a Pribina Kereszt első fokozatát is megkapta.

Szlovák, német, francia, angol, olasz fordítások révén Európa-szerte különböző díjakkal ismerték el, a kortárs magyar irodalom fontos alkotója volt. Súlyos betegség után december 17-én, hetvenévesen halt meg.

mindennapkonyv.hu / MTI

Fotó: korkep.sk