„Egy kihalt falunál sosem lehet izgalmasabb az élő" – Szálinger Balázs: Búberek

Egy elhagyott faluról olvashattok Szálinger Balázs Búberek című versében. Szomorú... Csodaszép!

Búberek

Amíg állt a falu, semmi se volt. Na és ma
A töltés déli felén napozik egy aránylag új legenda.

Hogy érdektelen évek száradnak ott vagy néhány
Jobbágyi szemfenékre égett kép talán —
Napfelkelte, születés-temetés, török kontyok, meg aztán
Ahogy a tiszttartó urak kikocsikáznak a gőzgépek korának
Hajnalán —, mindegy, a múlt megértő:
Egy kihalt falunál sosem lehet izgalmasabb az élő.

Mítosz és vándor egymást nyalogatják, a homályosabb helyek
Kitöltődnek saját színvilágú történelemmel, végül ráun
A vándor a múltra, és kérdés nélkül továbbáll.

Pedig van még néhány sejthető kiszögellés,
S a falunév se bonyolult: a vizenyős föld fölött
Tényleg egymásban gomolyog az irthatatlan,
Nehéz köd és a bánat.

A fű, a fák, a madarak, a megakasztott patak
Már az új népre várnak.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI