Csabai László az idei Mészöly-díjas

A Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó Mészöly Miklós Egyesület 2004-ben alapított elismerést kortárs magyar íróknak. A díjat minden évben Mészöly Miklós születésének évfordulóján, január 19-én vagy az azt megelőző, illetve követő napokban adják át az író szülővárosában, Szekszárdon.

A díjról

A díjat olyan író kaphatja, aki a tágabb értelemben vett fiatalabb nemzedékhez tartozik, jelentős írói, kritikusi vagy irodalomtörténészi életművet hozott létre, és fontos társadalmi kérdésekben nyilvánosan is hallatja a hangját. A díj alapítólevele szerint az elismerés adható magyar, illetve más közép-európai nemzet írójának. 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Győrffy Ákos és Borbély Szilárd (1963-2014), Danyi Zoltán, Szabó Róbert Csaba, Lábass Endre és Szvoren Edina kapta meg az elismerést.

Idén A vidék lelke című kötetéért Csabai Lászlót tüntették ki Szekszárdon. A díjazottat Szkárosi Endre laudálta. A Mészöly Miklós Egyesület a szerző 2019-ben, a Magvető Kiadónál megjelent novelláskötetéért ítélte oda a díjat, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át a szekszárdi Művészetek Házában 17. alkalommal rendezett Mészöly-emléknapon.

A díj mellett idén is átadták a Mészöly Miklós-emlékplakettet, amelyet ezúttal Szolláth Dávid irodalomtörténész, kritikus, fordító vehetett át, aki a Jelenkor Kiadó által gondozott Mészöly Miklós művei sorozat szerkesztője volt, és „stabil támasza” a szekszárdi Mészöly Magasiskola íróakadémiának.

A kötetről

A kötet 21 írást, úgynevezett hármasnovellákat tartalmaz; a múlt század második felének Magyarországán játszódó történeteket a szerző hármasával egy-egy motívummal kapcsolja össze, illetőleg különböző nézőpontból írja le. Főszereplői nyírségi emberek, az írások az ő szenvedéstörténetüket dokumentálják.

Szkárosi Endre, az egyesület alelnöke méltatásában többek között arról beszélt, hogy Csabai László könyvében a novella, az elbeszélés és a regény formai elemei között közlekedik biztonsággal. Következetesen visszatér egy szűkebb tájvilághoz, amelynek központjában Nyárliget áll, ezzel „a mészölyi epikai modellt juttatja eszünkbe, amely a szekszárdi domboktól indulva (..) a magyar sors egyetemes, emberi dimenzióira nyitott metszetpontosságú panorámát”.

A díjazott – aki magát egy interjúban történetközpontú íróként jellemezte – az elismerés átvétele után megjegyezte: munkásságában nagy jelentősége van a helyeknek, gyűjti a városokat, keresi, „miből mit fog elvenni”.

„Történetvámpír vagyok, sokat olvasok, de emberekkel szeretek a legjobban találkozni, mindent elveszek tőlük, amit mondanak nekem, és gátlástalanul, mindent felhasználok.”

A könyv borítójáról készített fotó a Margó Fesztiválon. A könyvbemutatón a szerzővel Szegő János beszélgetett. / Fotó: Tinkó Máté.

A szerzőről

Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, első elbeszéléskötete, A hiéna reggelije címmel 2006-ban jelent meg. A szakmai és közönségsikert Szindbád-történetei hozták meg számára, amelyek 2010 és 2017 között három kötetben láttak napvilágot a Magvető Kiadónál. 2014-ben Békés Pál-, 2018-ban Artisjus-díjat kapott.

Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán, és egy szegedi meg egy zwickaui megszakítással azóta is itt él. Nyelvtanár-könyvtáros egy helyi szakközépiskolában. Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját a Magyar Rádió mutatta be. Első elbeszéléskötete 2006-ban jelent meg, majd folytatásos Szindbád-regényekkel jelentkezett a Magvető kiadásában. Művei: A hiéna reggelije (elbeszélések, 2006); Szindbád, a detektív (Magvető, 2010); Szindbád Szibériában (Magvető, 2013); Száraz évszak. Páros novellák (Magvető, 2014); Szindbád, a forradalmár. Nyolc év Misáéknál (regény, Magvető, 2017); A legyőzött (hangjáték); A vidék lelke. Hármas történetek (Magvető, 2019).