Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Berkovits György 1940-ben született Orosházán, évtizedek óta Budapesten él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. A Magyar látvány című esszékötet tizenhat írása között szerepelnek családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása.
A Magyar látvány erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával messze kiemelkedik a kortárs magyar értekező próza átlagából.
Turi Tímea Anna visszafordul című verseskötetéért kapja az elismerést. Az 1984-ben, Makón született költő 2008-ban, kommunikáció és magyar szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője.
Grecsó Krisztián jellemzése szerint az Anna visszafordul „fájdalmas, gyönyörű és megrázóan hétköznapi alanyi költészet”, „majdnem rezignált és majdnem kiábrándult, de mindenképpen bölcs és alázatos líra”, „a test árulásairól, a lélek esendőségéről, a házasság megcsontosodásáról, a kopott és tovább kopó dolgainkról, arról, hogy szeretni mekkora kockázat”.
Schein Gábor Füst Milánról szóló irodalmi tanulmányáért kapja a díjat. Versei, versfordításai és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben, emellett számos szépirodalmi mű szerzője is, verseskötetei mellett írt drámát, gyermekkönyvet és regényt is. Írói munkáját több ösztöndíjjal és díjjal ismerték el: a Radnóti-díj (1998) és az Év könyve-díj (2004) mellett többek között elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat (2010) is.
Szilágyi Zsófia a következőképp méltatta: „Schein Gábort sokan költőként, regény- és drámaíróként, műfordítóként ismerhetik – most az irodalomtörténészt köszöntjük, aki, ezzel a megértési folyamattal nem terhelve a sokműfajú Füstre kíváncsi olvasót, kicsit önmagához is közelebb kívánt jutni ezt a hatalmas munkát elvégezve.”
Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért díjazzák. Az 1952-ben, Debrecenben született József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus és irodalomtörténész a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. A darmstadti Német Akadémia elnökségének tagja. Esszékötete a melankólia megnyilvánulásait vizsgálja a kortárs irodalomban, képzőművészetben, filmben, építőművészetben és a szerző ezek nyomán fogalmazza meg fenntartásait számos mai kulturális jelenséggel kapcsolatban.
„A művészetértelmező Földényi melankóliája leginkább abból fakad, hogy már nem Az éjszakát filmező Antonioni, hanem A nagy szépséget kiteljesítő Paolo Sorrentino korában kénytelen fogalmazni – nietzschei értelemben – korszerűtlen gondolatokat. És ezekre a gondolatokra nagyon érdemes odafigyelnünk” – mondta Bazsányi Sándor.
Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért részesül az Artisjus Irodalmi Díj elismerésben. Az író 1969-ben született Nyíregyházán és kisebb megszakításokkal azóta is ott él, könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Szindbád, a forradalmár című könyve a harmadik Szindbád-története a Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) után.
Margócsy István laudációja szerint „Csabai László nagyon jól ismeri a bemutatott társadalmaknak apró mozzanatait is, s oly széles epikai körképet tud nyújtani e társadalmak működéséről, amely felér sok tudományos elemzéssel is – holott az elvont tudományosságnak nyoma sincs írásaiban. E Szindbád-történetek olyanok, mint a régi-régi kalandregények: az izgalmas történetekkel, feszült cselekménnyel mindig a feltárt viszonyok végtelen bonyolultságára hívják fel a figyelmet.”
A díjátadó ünnepséget 2018. február 1-jén 18 órakor tartják a Budapest Music Centerben (BMC).

Fotó: berkovitsgyorgy.hu
Forrás: MTI