Átadták az idei Könyvösztöndíjakat

Az ösztöndíjról

A 120.000 Ft értékű könyvutalvánnyal járó Könyvösztöndíjat minden alkalommal egy 35 év alatti, kötettel már rendelkező, tehetséges szépirodalmi vagy tudományos szerző adott időszakban (könyvhéttől könyvhétig) megjelent könyvéért adjuk át.

A kuratóriumot a JAK mindenkori elnöksége és a JAK-füzetek sorozatszerkesztői, valamint az Írók Boltja munkatársai alkotják. A díjat a bizottság szavazatai alapján a legtöbb szavazatot kapó könyv kapja meg.

Rövidlista

Az idei shortlistre líravonalon Vajna Ádám kötete mellett Dékány Dávid Dolgok C-hez című könyve és Simon Bettina Strandja fért fel, míg a prózaszekcióban Szendi Nóráé mellett Moesko Péter Megyünk haza és Vass Norbert Indiáncseresznye című könyvéért izgulhattak az érdeklődők.

Laudáció

A zsűri nevében Károlyi Csaba méltatta a szerzőket. A költői ösztöndíj nyerteséről kiemelte, hogy Vajna „úgy fordítja ki a dolgokat, úgy viccel, hogy közben az egész költészeti tradíciót átmozgatja. Oda a magasztosság, oda az óda, csak dalolunk itt, és úgy csinálunk, mintha nem hótkomolyan dalolnánk, hát nem látod? De ez nem vicc, ez nem a felszín. A bányászat és a szerelem például milyen komolyan összefügg.”

Az írói ösztöndíj kezdő sorai retorikailag ugyanúgy voltak felépítve, mint a költői esetében, ez humoros és oldott hatást kölcsönzött a laudáció hangnemének is. Szendi esetében az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese kiemelte, hogy „generációs élményekből dolgozik a szerző, de hát ki nem abból. A lényeg, hogy olyasmit írjon meg ennek segítségével, ami nem csak a generációjának szól. Takarékos, kiszámított, rendezett, szép prózát ír. Valamiféle fejlődés is van, egy kis szex, egy kis virtuális világ, egy kis keserű valóság. De nem értelmetlen az élet, hiszen megmenekülünk a halálközelből.”

A két szerzőről

Szendi Nóra 1988-ban született Budapesten. Az ELTE BTK magyar szakán 19. századi magyar irodalommal foglalkozott, szerkesztő, író, kritikus, időnként rajzoló. Írásai többek közt az Apokrifban, a Palócföldben, az Alföldben és a Műút online-on jelentek meg, illusztrációi pedig az Apokrifban és a 2000-ben. A FISz-Apokrif könyvpályázatának egyik győztese, Zárványok című első regénye a 2015-ös Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Természetes lustaság a második kötete.

Vajna Ádám 1994-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Hévízi Bibó István Gimnáziumban végezte. 2013-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának skandinavisztika szakos hallgatója. 2014 óta publikál, első verseskötetét 2018-ban Oda címmel a Scolar Kiadó adta ki a Scolar L!ve című sorozatában. A könyv 2018-ban bekerült a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj hármas shortlistjére, 2019-ben pedig elnyerte a legjobb magyar nyelvű első verseskötetnek járó Makói Medáliák-díjat. 2018-tól a Hévíz folyóirat munkatársa, az Észak skandinavisztikai folyóirat és a Versum szerkesztője.

A díjazottak közös képe

Forrás: Írók boltja / litera.hu / Wikipédia