Afrika magyar orvosai

A hazájuktól távol került orvosok többségére jellemző volt, hogy nem csupán praktizáltak, hanem részesei, többször irányítói lettek az egészségügy egyes területeinek, esetleg elvégezték egy-egy térség gyógyászati ellátásnak megszervezését. A könyv 1900-as évek elejétől az 1960-as évekig tekinti át a kontinensen tevékenykedő magyar orvosakat a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

Fuszek Rudolfot a libériaiak nagy fehér varázslóként tartották számon. Hasonlóképpen végigkövethető az abesszin császári udvar orvosává lett Sáska László és az egykori Belga-Kongó kórházaiban gyógyító Thanhoffer Lajos életútja is.

Mint a kötetből kiderül, a magyar orvosoknak előbb Hamburgban vagy Antwerpenben egy speciális képzésen kellett átesniük és elsősorban német vagy belga gyarmaton kaptak munkát. Ezek mellett vonzónak számított az akkori két szabad állam, Libéria és Egyiptom is, és e helyeken – gyarmatosítók nem lévén – még nagyobb volt az orvoshiány, még több lehetőséget kaptak tehetségük kibontakoztatására. A gyakori járványok elleni küzdelem, az óriási számú beteg ellátása olyan helytállást követelt, amely bárki számára követendő például szolgálhat.

A könyv alapjául szolgáló doktori disszertációt innen tudjátok letölteni.

Forrás: MTI