A legfontosabb az önazonosság – KULT50 beszélgetés a Könyvfesztiválon
Hernádi Judit színművésznővel, Molnár Barbara újságíróval, a Fidelio főszerkesztőjével, Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel és Szikszai Rémusz rendezővel beszélgetett a KULT50 kiadvány kapcsán a kultúra és az alkotók helyzetéről Rónai Egon a könyvfesztivál pénteki napján.Molnár Barabara Rónai Egon kérdésére elmondta, hogy a KULT50 nem egy rangsor, nem a legbefolyásosabb művészeket gyűjti össze, hanem azokat, akik az előző évben valami jelentőset alkottak. A kiadványba intézmények, olvasók és a szerkesztőség tagjai jelölhettek művészeket. Közel ötszáz jelölés érkezett, és a zsűri ezek közül szavazta meg a legjobb ötvenet. Fontosnak tartják, hogy akik többnyire a háttérben vannak, például a díszlettervezők, operatőrök is bekerüljenek, hiszen az ő munkájuk ugyanolyan fontos, ám őket nem ismeri a közönség. Az idei szám az Ünnepi Könyvhétre fog megjelenni.
Molnár Barbara
Hernádi Judit elmondta, hogy ő maga sosem építette tudatosan a brandjét. A véletlenek sorozataként vált azzá, aki. Sikerét nyitottságának köszönheti, és annak, hogy mindig örült a lehetőségeknek. Pályáját három korszakra osztja. Az a Sohase mondd-dal fémjelzett első, amikor énekesnőként ismerte meg a közönség, majd, amikor a televízióban szerepelt, és most színésznőként.
Ennek kapcsán Szikszai Rémusz megemlíti azt az esetet, amikor a művésznővel éjszaka utaztak haza egy vidéki előadásról, és megálltak egy benzinkútnál. Hernádi egy félmondatával megnevetette a kutasokat.
Nyáry Krisztián és Hernádi Judit
Nyáry Krisztián esetében a véletlen hozta a sikert. Barátoknak kezdett el posztolni írók magánéletéről. Az irodalomtörténetnek ez az újszerű megközelítése hihetetlen népszerű lett. Ugyanakkor Nyáry azt is elmondta, hogy ma már hihetetlenül fontos, hogy az írók foglalkozzanak ezzel és tartsák az olvasóikkal a kapcsolatot, hiszen a kultúra egyre kevesebb helyre jut el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a brandépítés nem újkeletű dolog. Elmondása szerint ebből a szempontból Petőfi Sándor volt az egyik legtudatosabb szerző a magyar irodalomban.
A különböző brandinggel foglalkozó cégekkel kapcsolatban pedig figyelmeztetett, hogy a hiába építenek fel egy előadót szakemberek, ha az nem önazonos, akkor mit sem ér. Mégcsak kedvesnek sem kell lenni, ahogy ezt Michel Houellebecq példája mutatja, akit goromba, mizantróp figuraként ismer a világ, de amikor leül vele négyszemközt beszélgetni az ember, akkor a világ egyik legkedvesebb emberének bizonyul.
Nyáry hangsúlyozza, hogy az ismertség nem márka. Ráadásul brandet építeni egy ember esetében igencsak nehéz, hiszen nem egy mosópor, ami olyan, amilyen, hanem egy élő, változó, alakuló személy. Mindig fontos, hogy tudjuk, hogy kihez akarunk szólni, és ehhez kell megtalálni a megfelelő csatornákat.
Szikszai Rémusz
Szikszai Rémusz is a kultúra terének szűküléséről, szűkösségéről adott számot, amikor megjegyezte, hogy ma Budapesten a színházak minden este egymással küzdenek ugyanazokért a nézőkért. Bár ő maga rémesen menedzseli önmagát, tudja hogy fontos lenne egy rendezői brand kialakítása. Majd kitért arra, hogy amikor felkérik, mindig egyeztet a színházzal, hogy sikert akarnak, vagy pedig kísérletezést. Mert az utóbbi – bár inspirálóbb és nagyobb a művészi tétje–, nagyon kockázatos is lehet. Hiszen a közönség könnyen mondhatja azt, hogy ez őket nem érdekli.
Rónai Egon az est végén a politikai helyzet kapcsán kérdezte a résztvevőket. Hernádi Judit nemrég az interneten végigsöprő politikai tartalmú videójával kapcsolatban elmondta, hogy úgy érzi a szólás szabadsága alapvető emberi igény, és most úgy érezte, meg kell szólalnia.
Szikszai Rémusz nem szereti a nyíltan politizáló darabokat. Szerinte ez csak különleges forradalmi pillanatokban képzelhető el. Akkor ő is kimegy az utcára ha kell, de a színházban esztétikai minőségről kell, hogy legyen szó. Ennek kapcsán elmesélte, hogy 8 éve rendezte meg Székely János Caligula helytartója című darabját. A darab sikert aratott, a köztönség tapsolt, ahogy szokás. Ma már másképp zajlik az előadás. Amikor véget ér, tíz perc döbbent csönd után kezdenek csak el tapsolni az emberek.
Molnár Barbara kitért arra, hogy a politikai helyzettől függetlenül továbbra is pezsgő kulturális élet jellemzi az országot. Sok esemény, rendezvény, könyv van. A Fidelionak pedig véleménye szerint az a feladata, hogy azt mutassa meg mindebből, ami jó, említésre méltó.
Megjelenés: 2017-12-31