A fiatalok is olvasnak, csak másképp – A legfrissebb magyar könyves trendek

Gál Katalin, akivel a Könyvfesztivál kapcsán mi is készítettünk nemrég interjút, elmondta, hogy az utóbbi években „folyamatos növekedés tapasztalható a könyvkereskedelemben”, főként az online könyvvásárlás nőtt – a kedvezmények miatt – jelentősen, ugyanakkor „a könyvesboltok forgalma sem csökkent”. A kiadott művek száma évről-évre nő, ám a példányszámok „radikálisan csökkennek”. Húszezer értékesített könyv, ma „a sikerlisták első felére repíti a szerzőket, de tízezres eladott példányszámmal is be lehet kerülni a top 10-be”.
Évek óta nő a „gyerek és ifjúsági irodalom eladási aránya", valamint „erőteljes a növekedés az ismeretterjesztő kategóriában” is. „A harmadik, stabilan erős műfaj a szépirodalom, amelynek a piaci részesedése kisebb ingadozásokkal évek óta stabilnak mondható.” – fűzte hozzá.

A magyar olvasóközönségről elárulta, hogy „a tipikus magyar könyvvásárlók [..] a 40-es nők [...], ők azok, akik az egész családnak vásárolnak.” „Általában igaz, hogy több könyvet vásárolnak a diplomások, a városban élők, a nők és a negyvenesek.” De hangsúlyozta, hogy a fiatalok is olvasnak, ám az ő esetükben  „az olvasási szokások változtak meg, nem feltétlenül a papíralapú könyveket olvassák, viszont olvasnak az interneten.” Hozzáfűzte: „élményszerű olvasás létezik a fiatalok körében, viszont fontos, hogy 10 éves koruk után is a saját kortárs kultúrájukhoz kapcsolódó könyveket olvashassanak. Nemzedékek nőttek fel ugyanazokon az egyébként egyik generáció számára sem könnyen emészthető kötelező iskolai olvasmányokon, amelyek nagy mértékben tántorították el az olvasástól a fiatalokat.”

Fotó: Pixabay

A műfajok kapcsán kifejtette, hogy azok „mindig tükrözik egy kicsit egy társadalom állapotát.” A ’90-es évek óta jellemzi az olvasókat az eszképizmus, ezért preferálják az olyan műfajokat „amelyek a hétköznapi valóságból való menekülést jelentik [...]: ilyenek a fantasy művek, a sci-fi, a Harry Potter könyvek.” Ugyanakkor új jelenség, hogy „a non fiction kategórián belül egyre népszerűbbek pl. az önfejlesztő vagy a how to do yourself típusú könyvek.”
A beszélgetés során kitért arra az Egyesülés elnöke, hogy bár jelenleg „a nyomtatott könyvek egyeduralma jellemző a piacon, ha a legális beszerzést vesszük alapul”, a jövő az e-booké lesz „az előállítás költségei, a környezetvédelmi szempontok, illetve az új, digitális generáció felnövése” miatt. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg komoly problémát jelentenek az illegális letöltések, melyek miatt „az MKKE tervezi, hogy az állami szervek és civil szervezetek bevonásával a közeljövőben egy társadalmi célú kampányt indít, amelyben kezdeményezné a Parlamentben, hogy az Európai Parlament tavaly ősszel elfogadott javaslata szerint az e-könyvek áfáját csökkentsék a papíralapú könyvek áfa szintjére”, valamint „felvilágosító kampánnyal, civil szervezetek, önkormányzati és állami szakintézmények bevonásával magyaráznák el a torrentező olvasóknak, hogy miért kontraproduktív hosszú távon az illegális letöltések gyakorlata.”
A mai napon kezdődő Könyvfesztivál kapcsán Gál Katalin elmondta, hogy az Ünnepi Könyvhét és a Karácsony mellett az egyik legfontosabb forgalomgeneráló esemény. Azonban leszögezte, változatlanul a Karácsony a legfontosabb időszak a könyvkereskedelemben, hiszen „a könyvesboltok forgalma november-december során a legnagyobb, a kiadók közel az éves forgalmuk negyedét ekkor bonyolítják le.” Majd ezt a következőképp árnyalta: „Általánosságban elmondható, hogy az év első négy hónapjában pang a piac, a Könyvfesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, ami aztán az Ünnepi Könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját.”

 A teljes interjút itt olvashatjátok: vg.hu

Fotók: Pixabay