A Digitális Irodalmi Akadémia új tagokkal bővült
Szeptember 16-án, hétfőn került sor a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 2019. évi tagválasztó gyűlésére a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ülés kezdetén megemlékeztek a testület idén elhunyt két tagjáról, Tandori Dezsőről és Konrád Györgyről.Bari Károly és Ferencz Győző a tagok között
Mivel az új tag választásánál szavazategyenlőség alakult ki, és az akadémikusok száma Konrád György pénteken bekövetkezett halálával a minimálisan előírt küszöb alá csökkent, Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának kezdeményezésére az alapszabálytól való eseti eltéréssel mindkét jelölt: Bari Károly és Ferencz Győző is a tagok sorába emelkedett.
Bari Károly verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s műfordításokat készít a kortárs külföldi költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból. Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban.
Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak. Önálló kötete jelent meg olaszul a Bolognai Egyetem kiadásában, franciául a párizsi Editions Noel Blandinnél és a szentendrei Vincze László Kiadónál, hollandul a rotterdami Stichting Poetry International, angolul a San Franciscói Mercury House és a szentendrei Vincze László Kiadó, németül pedig a berlini Oberbaum Verlag gondozásában.
2019. január 22-én tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.
Ferencz Győző 1980 óta a Magyar PEN Club tagja. 1988–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának. 2004-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották, 2009 óta az Akadémia ügyvezető elnöke. 2008 óta a Szépírók Társaságának tagja. 2012-ben az Academia Europaea tagjává választották. 2012 óta tagja a Budapest Centre for Irish Studies szakmai szervezetnek.
1991-ben, illetve 1995–1996 között az egyesült államokbeli Oberlin College-ban (Ohio) Fulbright-ösztöndíjas volt. 1998–2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, posztjáról 2011. április 20-án lemondott, mivel méltánytalannak tartotta, hogy az „ellen-akadémia”, a Magyar Művészeti Akadémia nevesítve bekerült az új Alkotmányba. A tisztségre azonban még ugyanebben az évben, majd 2014-ben újraválasztották.
Posztumusz tag: Mózes Attila
A múzeum javaslatára a posztumusz tagok közé választották Mózes Attila prózaírót, esszéistát. Az alkotóról nemrég jelent meg Antal Balázs irodalomtörténész monográfiája Történet polcnyi könyvvel – Mózes Attila írói világa címmel, amelynek segítségével közelebb kerülhetünk a marosvásárhelyi szerző prózapoétikájának világához.
Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló irodalmi melléklete közölte (1968). Prózai írásai, esszéi, kritikái az Utunk, Igaz Szó, Korunk, A Hét, Napsugár, Új Élet hasábjain, majd a Látóban jelentek meg, Magyarországon az Életünk, Rakéta és más irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Már első kötete, a Forrás könyvsorozatban megjelent Átmenetek című novellagyűjtemény (1978) felkeltette a kritikusok figyelmét. Az erdélyi magyar kortárs irodalom egyik legfontosabb alakja volt. Számos díjjal jutalmazták, négyszer kapta meg a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, többször díjazta az Erdélyi Magyar Írók Ligája, Méhes György-nagydíjjal tüntették ki, 2012-ben pedig Magyarországon kapott Márai Sándor-díjat.
További információ, hogy a főigazgató ismertette és vitára bocsátotta a DIA strukturális bővítésére vonatkozó tervezetet, amelyet a résztvevők egy hónap múlva véglegesítenek.
Forrás: pim.hu / Wikipedia / Magyar Nemzet / mindennapkonyv.hu
Megjelenés: 2019-07-25
méret: 200 mm x 120 mm x 22 mm
