2018-tól bárki felhasználhatja Robin Hood és Dr. Dolittle történetét

Evelyn Charles Vivian, Robin Hood történetének szerzője lapszerkesztőként és novellistaként is dolgozott és leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget. Robin Hood and his Merry Men (Robin Hood és vidám emberei) című, a Robin Hood-legendát újra elmesélő műve (1927) viszont a fiatalabbaknak szólt. A történetet számtalanszor átdolgozták, a magyar gyerekek Mándy Iván izgalmas ifjúsági regényéből ismerhetik, de több animációs és filmes feldolgozása is létezik. Legutóbb  Ridley Scott vitte filmre, aki Russell Crowe főszereplésével egy véres, realista történelmi drámát forgatott.



A szintén angol Hugh Lofting Dr. Dolittle című regénysorozata az állatbarát Dolittle doktor mesés kalandjairól szól, aki az emberek gyógyításáról áttért az állatokéra. A főhős az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajba jutott egyedeken; a történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé.



Januártól számos magyar alkotó műveit is szabadon fel lehet használni. Az érintett szerzők közé tartozik például Czóbel Minka (1855-1947), aki a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó, ő ültette át magyarra először a szimbolista Verlaine verseit, németre fordította Madách Imre Az ember tragédiája című művét, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét.
Közkinccsé válnak Orczy Emma (1865-1947) művei is. A magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, amely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagy sikerű színpadi darab átírása. A Vörös Pimpernelt 1995-ben (egyetlen magyar vonatkozású műként) az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer olyan alkotása közé sorolták, amelyet „mindenkinek ismernie kell”. A regényt tizennégy nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált későbbi kalandtörténetekhez, például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor.
Januártól szabadon felhasználható magyar szerzők közé tartozik még Tábori Piroska író, költő, műfordító; Rudnóy Teréz író; Takách Béla festő, építész; Vágó József építész. Néhány érintett további külföldi szerző: Arthur Machen újságíró, novellista; Duncan Campbell Scott író, költő; Hans Fallada novellista; Tristan Bernard drámaíró és novellista; Charles-Ferdinand Ramuz író; C. Louis Leipoldt költő; Wolfgang Borchert író, költő; Luigi Russolo zeneszerző, polihisztor; Pierre Bonnard festő és Victor Horta építész-tervező.

MTI / mindennapkonyv.hu